Oroszország nemcsak tankokkal és tüzérséggel támadta Ukrajnát, hanem dezinformációval is vívja háborúját. És ezt teszi Németország és más nyugati államok ellen is. A jó hír az, hogy az első fontos lépés megtörtént. Vlagyimir Putyin provokálatlan támadása után a Nyugat gyorsan összefogott, hogy a szükséges árukkal, a szankciórendszerrel és diplomáciai úton is segítse Ukrajnát. A válság azzal fenyeget, hogy elnyeli a független újságírást, és a világ nagy részét kiszolgáltatja a dezinformációnak és az elhallgatásnak. 

Információs háború

Ahogy Ukrajna megmutatta, a demokráciáért folytatott harc információs háború, amely nem csak tankokról és tüzérségi lövegekről szól. Ezt a háborút meg lehet nyerni. Az invázió előtt a Kreml kifinomult dezinformációs eszközeit ugyanolyan legyőzhetetlennek tartották, mint a legendás orosz szárazföldi hadsereget. A közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy ezek csak otthon és a világ azon részein voltak hatékonyak, ahol a független médiához és más megbízható információforrásokhoz való hozzáférés marginális volt, vagy egyáltalán nem létezett, illetve ahol a Nyugathoz és a liberális demokráciához való viszonyulás eleve ambivalens.

Az az átélhető őszinteség, improvizatív zsenialitás és energia, ahogyan Volodimir Szelenszkij elnök elmondja az események saját verzióját, több mint ellenfélnek bizonyult Moszkvának Ukrajnában, Sikerült egy lépéssel a valaha volt talán legkifinomultabb és legkegyetlenebb dezinformációs gépezet előtt maradnia, legalábbis egyelőre. Mindezt úgy tették, hogy a digitális csatateret valós idejű képekkel töltötték meg, cáfolták az orosz hazugságokat, mielőtt azok elterjedtek volna, és lehetővé tették a nemzetközi újságírók számára, hogy szabadon tudósíthassanak a helyszíni tényekről.

Amerika és szövetségesei is váratlanul proaktív és nyílt megközelítést alkalmaztak Putyin elnök ukrajnai kalandjával kapcsolatban. A nyugati hírszerző ügynökségek már azelőtt megjósolták ezt, hogy az orosz erők átlépték volna az ukrán határokat. Azóta gyorsan cselekedtek a hamis orosz állítások cáfolata érdekében, és időben bemutatták saját, általában véve meggyőző információikat a háború valódi helyzetéről.

A kegyetlen és szükségtelen konfliktus kimenetelétől függetlenül Ukrajna és a Nyugat megmutatta, hogy az igazság és az öncélú hazugságok közötti tisztességes küzdelemben általában az igazság győz. A "tisztességes küzdelem" azt jelenti, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága érvényesül, és az erős, független hírszolgáltatók léte lehetővé teszi, hogy az igazságot hallani lehessen. De országról országra, egyre inkább nincs tisztességes küzdelem.

A világ nagy részén az elnyomás és a modern újságírás brutális gazdasága a független média meggyengüléséhez, sok esetben pedig aláásásához és megsemmisítéséhez vezetett, amelynek információitól a polgárok függnek. A tekintélyelvűek - legyenek azok régi érdekcsoportok vagy új etnonacionalista populisták - tudják, hogy a demokrácia és a jogállamiság nem fejlődhet őszinte beszámolók és nyílt vita nélkül. Putyin elnök éppen ezért máris megkezdte a szabad média elnyomását Ukrajna általa ellenőrzött részein. A "különleges katonai műveletet" használta ürügyként arra, hogy kiiktassa a független hírek és kommentárok néhány megmaradt forrását saját országában.

A tendencia azonban messze túlmutat Oroszországon. Az újságírás helyzetéről világszerte készült számos felmérés megerősíti, hogy az elnyomó médiatörvények, a zaklatások, a letartóztatások, a bebörtönzések, sőt a riporterek meggyilkolása is egyre gyakoribb. Eközben a koronavírus, a gyorsan növekvő infláció és a gazdasági visszaesés veszélye mindenütt, de a legsúlyosabban a globális déli országokban tette tönkre a független hírszervezetek üzleti modelljét.

Ez a kettős nyomás együttesen azt fenyegeti, amire António Guterres ENSZ-főtitkár nemrég figyelmeztetett: a média globális "kihalása" mélyreható következményekkel járna a demokrácia és az emberi jogok területén, az emberiség széles rétegeire nézve. Ezért mi, e tanulmány szerzői, beleegyeztünk, hogy egy új nemzetközi alap élére állunk. Célja, hogy világszerte segítsen megmenteni és népszerűsíteni a megbízható, független újságírást.

Különböző hátterű újságírók vagyunk, egyikünk nemrégiben Nobel-békedíjat kapott, és a Fülöp-szigeteken a független hírekért és a szólásszabadságért küzd a frontvonalban, a másikunk pedig a BBC és a New York Times vezetője volt. De mindketten tudjuk, hogy a nagyszerű újságírás mekkora változást hozhat a társadalmak és az egyes emberek életében. Mindketten tudjuk, milyen kétségbeejtő a független híripar helyzete világszerte.

A Nemzetközi Közérdekű Médiaalap (IFPIM) a kormányoktól, filantrópoktól és a magánszektortól gyűjt forrásokat, majd a pénzt a világ ígéretes hírszolgáltatóinak ítéli oda. A pénzeszközök elosztása független lesz az egyes adományozóktól, és az IFPIM teljes mértékben tükrözi a segíteni kívánt újságírók prioritásait és értékeit. Már most több tízmilliós összeg érkezett hozzánk, és várhatóan idén nyáron adjuk át az első támogatásokat. Az IFPIM támogatása csak egy módja annak, hogy a nemzetközi közösség világszerte előmozdítsa az erős független újságírást.

Az állam- és kormányfői találkozók, valamint a békéről és demokráciáról szóló, egyre gyakoribbá váló konferenciák azonban nem elegendőek. A dezinformáció globális mérgezése elleni átfogó küzdelem egyrészt szükséges, másrészt azonban nem elégséges. A nyilvánosságot nemcsak a hamis információktól kell megvédeni, hanem megbízhatóan hozzá kell férnie az igazságon alapuló alternatívához is.

A nyugati vezetőknek - beleértve a G7-ek csúcstalálkozóin összegyűlteket is - és mindazoknak, akiknek fontos a demokrácia, ennek biztosítása érdekében a globális újságírás siránkozás helyett gyakorlati lépéseket kell tenniük annak javítása érdekében. Ez cselekvést jelent. A cselekvés pedig ebben az esetben pénzt jelent.

Maria Ressa (@mariaressa) a fülöp-szigeteki Rappler hírportál vezérigazgatója, a 2021-es Nobel-békedíj társdíjasa. Mark Thompson a New York Times Company korábbi vezérigazgatója és a BBC korábbi főigazgatója, jelenleg az Axel Springer SE felügyelőbizottságának tanácsadója.

A cikk a Die Welt online oldalán jelent meg, 2022.06.24-én.