A bérspirál gyorsabban forog - kétfelé.

Továbbképzés, több munkahelyváltás, valamint az olyan jelenség, mint a világjárvány idején bekövetkezett elbocsátási hullám - mindez egyértelművé teszi: a lineáris önéletrajzok, amelyekben valaki 20 évig ugyanazon munkáltatónál dolgozik, és feljebb lép a ranglétrán, a jövőben valószínűleg egyre ritkábbak lesznek. Ez a fizetést is megváltoztatja.

Eddig a fizetések általában minden munkahely- és munkáltatóváltáskor emelkedtek. Az EY könyvvizsgáló cég aktuális értékelése szerint a magánszektorban az igények átlagosan jó tíz százalékot tesznek ki, a közszférában valamivel kevesebbet. Tehát az ilyen ugrások hamarosan inkább a normává válnak, mint a kivételekké?

Csak óvatosan, véli Sebastian Pacher, a Kienbaum tanácsadó cég javadalmazási szakértője. "Csak azért, mert a munkaköri életrajzok gyorsabban változnak, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jövőben egy szakmai életút során a fizetési spirál végtelenül felfelé fog kanyarodni." Tézise a következő: aki ugyanazon a területen belül vált, az általában csak több vagy hasonló pénzért teszi ezt. Akkor - ágazattól függően - az említett tíz százalék vagy még több is reális.

Ami a teljesítményszinteket illeti, a vállalatoknál a jövőben még inkább "differenciálódni" fog a bértartomány. Ez azt jelenti, hogy a csúcsteljesítményt nyújtók a szakképzett munkaerő egyre súlyosbodó hiánya miatt a korábbinál lényegesen többet tudnak majd követelni. A többi: inkább nem.

A teljesen oldalazó átlépéseknél, váltásoknál, amelyek a jövőben valószínűleg sokkal gyakoribbak lesznek, "egyes munkavállalók hajlandóak lesznek engedményeket tenni a fix fizetésből, ha cserébe más tényezők is megfelelőek" - mondja Pacher. Például ha a munka értelmét látják vagy a biztonságot kapják.

A válság óta megnőtt a kockázatvállalási kedv és a karrierrel kapcsolatos változtatási hajlandóság is. Ugyanakkor a válság által különösen súlyosan érintett ágazatokban dolgozók voltak a leginkább hajlandóak a változásra.

Sokak számára eljött az ébredés pillanata - valahogy így: "Ó, nem is függök annyira a munkámtól, mint gondoltam". Ebben a helyzetben sokan hajlandóak elfogadni a fizetéscsökkenést is. Vagy megtenni a lépést az önfoglalkoztatás felé. Más szóval, attól függ, hogy valaki honnan és hová változik...

Jön azonban egy másik, még fontosabb változás is: a jövőben mindenki főnök lesz - nem csak a vezető. Az Új Munka korában nemcsak a munkavállalóknak, hanem az egész szervezeteknek is fejlődniük kell, és folyamatosan újra kell találniuk magukat.

Olyan szerzők, mint Tim Herbig ("Lateral Leadership") vagy Alexander Keller ("Jedership") biztosak abban, hogy a jövőben a vezetés már nem annyira a munkakörökön, hanem sokkal inkább az egyes embereken múlik majd. Az úgynevezett oldalirányú vezetők egyre inkább az irányításuk alá vonnák a dolgokat. Ezek olyan alkalmazottak, akik nem felettesek, de mégis vezetik az embereket, például egy projekt vagy egy új termékcsalád előrevitelével.

Ilyen irányba mutató munkakörök a termékgazda vagy a projektmenedzser. És ezek a hirdetések virágzanak: az Indeed állásbörzén csak Németországban 86 százalékkal nőttek tavaly a termékgazdáknak szóló álláshirdetések száma. 

"Nem elég, ha egyszerűen csak szépen hangzó szerepeket osztunk ki, és abban reménykedünk, hogy az önszerveződés magától megoldódik" - magyarázza Keller, nemzetközi vezetési tanácsadó és coach. Az olyan vállalatoknál, mint a Xing anyavállalata, a New Work SE, rendszeresen képez olyan alkalmazottakat, akik formálisan nem felettesek, de projektekben vezetnek másokat. A vágy gyakran magukból a szerepekből fakad - számol be Anneke Beiroth, aki a New Work-nél a vezetők fejlesztéséért felelős: sok helyzetben több vezetésre van szükségünk a jövő érdekében, nem kevesebbre" - és ez minden hierarchikus szintre vonatkozik.