December végén már hagyománynak számít a jövő évi prognózis, ami akár több esztendőre is szólhat. Mi várható, mire számíthatunk? Mi az a mi fenyeget? Mi ad reményt? Most német lapok jóslatait foglalom össze, igyekszem, de nem lesz rövid, sőt... Ez a sorozat első része.

2022-ben és utána:

Virtuális világok, mesterséges intelligencia segítségével átalakított sejtek és high-tech az éghajlatváltozás ellen: hogyan olvadnak össze az új technológiák és az élet?

Lefelé ívelő fizetési spirál, virtuális irodák, alig létező hierarchia - hogyan gyorsulnak fel a változások a munka világában.

Alig kamatok, bizonytalan nyugdíjak, infláció: a németek egyre inkább felfedezik a részvényeket mint ellenszert - és a fiatalok új befektetési kultúrát alakítanak ki.

Új ötletek és találmányok nélkül nem leszünk képesek hatékonyan küzdeni az éghajlatváltozás ellen. És a Korona-járványból is az innováción keresztül vezet a kiút - vagy zsákutcába. A világ jövője már régóta nem függött annyira a technológiai áttörésektől, mint a most kezdődött évtizedben.

A jó hír az, hogy ezek az áttörések már a láthatáron vannak. A tudósok és vállalkozók világszerte olyan innovációkat ünnepelnek, amelyek a haladás teljesen új dimenzióit teszik lehetővé, mint talán az ipari forradalom kezdete óta nem. És ezek az áttörések azért olyan úttörők, mert két dolgot ötvöznek: az előrelépés most már tudományágakon átívelően történik. A biológia összeolvad a mesterséges intelligenciával, az orvostudomány a robotikával, és egyfajta önerősítő fejlődés alakul ki.

A tudásból egyre több és több tudás, a tudományból egyre több és több tudomány, a pénzből egyre több és több pénz származik" - mondja Peter Sloterdijk filozófus. "Az önmegerősítés a modern világ titka."

Mit jelent ez mindannyiunk számára? Sok jót: jobb tablettákat szedünk, más ételeket eszünk, és egészségesebbek vagyunk, mint valaha. Már nem ismerjük az elszakítottság állapotát, más eszközökkel és magasabb, absztraktabb szinten dolgozunk.

A technológiában, a mindennapi életünkben, egészen a testünkig - ahogy ez a tíz trend is mutatja, amelyek a következő évtizedben alakítani fogják az életünket.

1) A csúcstechnológia lehetővé teszi az éghajlat megmentését és a jólétet egyaránt.

Az évszázad árvize volt Németországban, az Ahr-völgyben. Az USA nyugati részén 1200 éve a legsúlyosabb aszály. 30 hurrikán söpört végig az Atlanti-óceánon. Gigantikus erdőtüzek Ausztráliában, az Amazonas vidékén vagy Kaliforniában. Az éghajlatváltozás okozta környezeti károk listája egyre lehangolóbb. Az ellene folytatott küzdelem az évszázad projektje, amely alapvetően megváltoztatja az életünket, és az innováció motorja.

Amy Webb jövőkutató szerint ugyanis az új technológia központi szerepet fog játszani a szén-dioxid-semleges világban. "Nagyon sok lehetőség van a láthatáron." Az évtizedet különösen a zöldáram fogja alakítani. Az elektromosság felváltja majd a benzint, az elektromos autók általánossá válnak. A zöld villamos energiával zöld hidrogén is előállítható, amely szén-dioxid-semleges módon acél vagy beton előállítására használható.

Az alternatív energiákra való átállás azonban problémákat vet fel az energiaszolgáltatók és az elektromos hálózat számára. Éjszaka nem süt a nap, egyes napokon nem fúj a szél. Az évszakok között is nagy az ingadozás. Az energiatárolás és az akkumulátorok a megoldás részét képezhetik. Jelentőségük már az elektromos autókban is megmutatkozik. A lítium-ion akkumulátorok kilowattóránkénti ára az elmúlt évtizedben drasztikusan csökkent: az átlagos 1200 dollárról 132 dollárra. Németország akkumulátor-országgá válik. Akár a Tesla Grünheide-ben, akár a Volkswagen Salzgitterben vagy a CATL Türingiában - mindenütt akkumulátorcellás üzemek nyílnak.

A McKinsey szerint csak az elektromos autók gyártásához 95 gigagyárra is szükség lehet az EU-ban. Az akkumulátorok kevésbé alkalmasak a villamos energia hosszú távú tárolására. Számos induló vállalkozás teszteli az új eljárásokat, mint például a dániai Hyme, amely az energiát olvadt sóban akarja tárolni. Az ötlet nem új, de úgy tűnik, hogy a startupnak sikerült a maró hatású nátrium-hidroxid sót - becenevén a maró szódát - kémiailag úgy módosítani, hogy ne támadja meg a tárolóanyagokat.

A kutatók nagy reményeket fűznek a magfúzióhoz, amely tiszta, ártalmatlan és szinte kimeríthetetlen energiát ígér. A hidrogén atommagok héliummá olvadnak össze, és eközben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. A technikai megvalósítás azonban nagyon nehéz a szükséges extrém hőmérsékletek miatt. Évtizedek óta számos cég ígéri a nagy áttörést, ami egyelőre még nem tűnik közelinek.

Egy alternatív technológia, amelyet Németországban sokat szidnak, de amely teljesen CO2-mentes, és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert: különböző országok, például Franciaország, mini-nukleáris erőműveket kutatnak és építenek, amelyek állítólag biztonságosabbak és hatékonyabbak.

Oroszország 2019-ben már üzembe helyezett egyfajta úszó erőművet egy kismoduláris reaktorral (SMR) a szibériai partoknál. Kína idén nyár óta építi az ACP100 minireaktort. Technológiailag a legérdekesebb projektek az Egyesült Államokban vannak. Ott Bill Gates és Warren Buffett milliárdosok támogatták a Terrapower nevű induló vállalkozást, amely a GE Hitachival közösen tervez egy nátriumhűtéses kiserőművet Wyomingban.

Az amerikai hatóságok szeptemberben szintén jóváhagyták a Nuscale Power SMR-tervezését. Az amerikai vállalat építi az első európai mini atomerőművet is. Ezt 2028-ig Romániában építik meg, majd további öt követi.

Hol lesznek a legnagyobb változások a tiszta energiaellátás terén? Messze a legnagyobb arányban, 31 százalékkal az ipari termelésben. Csak az acél- és cementgyártás az összes kibocsátás tíz százalékát okozza. Ahhoz, hogy a jövőben az olyan ipari termékeket, mint az acél, a műanyag vagy a beton, klímasemleges módon lehessen előállítani, zöld villamos energiára vagy hidrogénre lesz szükség.

A zöld energiával a műanyagok akár szén-dioxid-nyelővé is válhatnak, azaz megköthetik a CO2-t. Mert a műanyaggyártáshoz szénre van szükség. Egyes start-upok közvetlenül az áramtermelés vagy a cementgyártás során akarják az üvegházhatású gázt megkötni, mások a levegőből akarják kivonni. Ez a megközelítés több energiát igényel, mivel a CO2 meglehetősen hígított formában, 400 per millió részecskében található a levegőben. Az olyan vállalatok, mint a Covestro, az Evonik és a Siemens Energy különböző eljárásokon dolgoznak, hogy a CO2-t a cipőbetétektől a matracokig mindenféle termék előállítására használják.

(folytatása következik) Forrás: FAZ, Handelsblatt, Spiegel