A neandervölgyi emberektől származó DNS befolyásolja a covid-19 iránti sebezhetőséget. Az egyik genetikai örökség védő hatású. A másik káros. A tudósok szerint a neandervölgyiek körülbelül 40 000 évvel ezelőtt haltak ki. De nem tűntek el teljesen a Földről!

Az elmúlt évtizedben világossá vált, hogy a neandervölgyiek párosodtak a modern emberek őseivel, és hogy legalább néhány ilyen egyesülésből életképes utódok születtek. Az eredmény az, hogy a neandervölgyi genom majdnem fele még mindig fennmaradt, kis mennyiségben elszórtan szinte minden modern ember DNS-ében (kivételt képeznek azok, akiknek többnyire afrikai felmenői vannak, mivel úgy tűnik, a neandervölgyiek soha nem éltek Afrikában).

Az ilyen géneket a szőrösödéstől a zsíranyagcseréig mindennel összefüggésbe hozták. Úgy tűnik, hogy sok közülük az immunrendszerrel függ össze, és befolyásolja a betegségek, köztük a lupusz, a Crohn-betegség és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Néhány. nemrégiben megjelent tanulmány szerint a covid-19 is felkerül erre a listára.

Úgy tűnik, hogy két hosszú DNS-szakasz, mindkettő a neandervölgyiektől öröklődött, a súlyos covid-19-re való ellenállást, vagy éppen fogékonyságot biztosít, attól függően, hogy melyik van jelen, olvasható a The Economist-ban.

Bár a COVID-19 morbiditása és mortalitása egyaránt erősen függ olyan kulcsfontosságú tényezőktől, mint az életkor és az egészségi állapot, az emberi genom variánsai valószínűleg befolyásolják a SARS-CoV-2 fertőzés valószínűségét és annak előrehaladását.

Annak ellenére, hogy Irán és Mongólia látszólag ugyanazt a SARS-CoV-2 mutációs klasztert használja, a COVID-19 halálozási aránya e két országban drasztikusan különbözik. Míg Irán lakossága 25,8-szor nagyobb, mint Mongóliáé, addig a megerősített esetek száma 1170-szer nagyobb. Ráadásul a halálozási arány is drasztikus különbséget mutat.

A neandervölgyiek, akik éltek a mai Irán területén, de nem éltek Mongólia területén, 47 000 és 65 000 évvel ezelőtt keveredtek a modern emberekkel a Közel-Keleten. Az iráni embereknek sokkal több neandervölgyi DNS-e van, mint másoknak.  Bár sem a genetikai háttér, sem a környezeti tényezők önmagukban nem határozhatják meg a súlyos COVID-19 kialakulásának kockázatát, génjeink egyértelműen befolyásolják a fertőző betegségek, köztük a COVID-19 kialakulását és lefolyását. Mindezek alapján a nagy különbségek, legalábbis bizonyos mértékig, a neandervölgyi gének arányának tudhatók be a két ország lakosai között, írja a Biomedical Physycs tanulmánya, amelyet 5 szerző jegyzett.

 A tudósok azt állítják, hogy a neandervölgyiektől a modern emberre öröklődött egy olyan DNS-szál, amely megháromszorozza a súlyos Covid-19 kialakulásának kockázatát.

A több mint 50 000 évvel ezelőtti örökség miatt ma az európaiak mintegy 16%-a, a dél-ázsiaiak fele hordozza ezeket a géneket. A kockázati gének eredetére akkor derült fény, amikor svéd és német tudósok összehasonlították a nagyon beteg Covid-19-es betegek DNS-ét a neandervölgyiek és titokzatos testvércsoportjuk, a gyeniszovaiak DNS-ével.

Az a DNS-szakasz, amely miatt az emberek nagyobb valószínűséggel betegszenek meg súlyosan, nagymértékben megegyezett a horvátországi neandervölgyi emberektől gyűjtött DNS-sel. "Majdnem leestem a székemről, mert a DNS-szakasz pontosan megegyezett a neandervölgyiek genomjával" - mondta Hugo Zeberg, a stockholmi Karolinska Intézet adjunktusa a Guardian-nek.

Zeberg és társszerzője, Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet igazgatója azt gyanítja, hogy a neandervölgyi gének azért maradtak fenn a modern emberben, mert egykor hasznosak voltak, talán segítettek más fertőzések leküzdésében. Csak most, - egy új fertőzéssel szembenézve -, derült fény a hátrányukra.

Az nem világos, hogy a gének hogyan ronthatják a Covid-19-et, de az egyik gén az immunválaszban játszik szerepet, egy másikat pedig azzal a mechanizmussal hozták összefüggésbe, amelyet a vírus az emberi sejtekbe való behatoláshoz használ. "Próbáljuk meghatározni, hogy melyik gén a kulcsszereplő, vagy hogy több kulcsszereplő van-e, de az őszinte válasz az, hogy nem tudjuk, melyik a kritikus a Covid-19-ben" - mondta Zeberg.

A Nature című lapban megjelent tanulmány szerint a hármas kromoszómán található géncsoport leginkább Bangladesben fordul elő, ahol a lakosság 63%-a hordozza a DNS-szekvencia legalább egy példányát. "Az ebben a régióban található gének valószínűleg megvédhették a neandervölgyieket néhány más, ma már nem létező fertőző betegségtől. És most, amikor az új koronavírussal szembesülünk, ezek a neandervölgyi gének ilyen tragikus következményekkel járnak" - mondta Pääbo.

A kutató, aki 2010-ben vezette a neandervölgyi genomot először megfejtő nemzetközi csoportot, azt mondta, hogy "durva becslése" szerint a neandervölgyiek genetikai hozzájárulása miatt eddig mintegy 100 000 "további" ember halt meg a jelenlegi világjárványban. A Covid-19 kockázati génjein túl a neandervölgyiek más géneket is örököltek a modern emberekre. Némelyik növeli a fájdalomérzékenységet, míg mások a vetélés kockázatát csökkentik. "Némelyik hasznos, némelyik káros" - mondta Zeberg. "Ez egy kétélű kard volt."

Mark Maslin, a UCL professzora és a The Cradle of Humanity (Az emberiség bölcsője) című könyv szerzője azonban figyelmeztetett, hogy a világjárvány okainak és hatásainak túlzott leegyszerűsítése kockázatos. "A Covid-19 egy összetett betegség, amelynek súlyossága többek között az életkorral, a nemmel, az etnikai hovatartozással, az elhízással, az egészségi állapottal és a vírusterheléssel függ össze" - mondta.

"A neandervölgyiektől örökölt géneket a Covid-19 kórházi kezelés és a súlyos szövődmények nagyobb kockázatával hozzák összefüggésbe. De ahogy a Covid-19 terjed a világon, egyértelmű, hogy különböző populációkat érint súlyosan, amelyek közül sokan nem rendelkeznek neandervölgyi génekkel. El kell kerülnünk a Covid-19 okainak és hatásainak leegyszerűsítését, mivel végső soron az embernek a betegségre adott válasza a kontaktusról, majd a szervezet immunválaszáról szól, amelyet számos környezeti, egészségügyi és genetikai tényező befolyásol." - mondta a professzor a Guardian-nek.