A növekedés vége, avagy tényleg leáll Kína?

Kínában a politika igen durván beleszállt a gazdaságba, elemzők szerint már-már a maoista gazdaságpolitika kísértete jelenik meg. Mások szerint még lehetséges a növekedés folytatása.

ki_nai.jpeg

A jelek: csőd szélére került a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, az Evergrande, amely most tárgyalásokat folytat a túlélésről.

A kínai energia gazdaság alapvetően még mindig szénalapú, de az Ausztráliával folytatott kereskedelmi háború miatt nincs elegendő szén az energiaellátáshoz, ezért egyre többször van áramszünet a városokban.

Paola Subacchi közgazdász szerint az ingatlanszektor közvetlenül 6,5 százalékkal járul hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez. Kollégája, Kenneth Rogoff hozzáteszi az olyan ágazatokat, mint például az építőipari gépgyártók, és arra a következtetésre jut, hogy Kína bruttó hazai terméke majdnem 30 százalékban függ attól, hogy jól mennek-e a dolgok a világ legnagyobb lakáspiacán. De az árak ott jelenleg 30 százalékkal zuhannak a tavalyi év azonos időszakához képest.

Rogoff becslése szerint, ha az ingatlanágazat eladásai ötödével csökkennek, az 5-10 százalékkal zsugoríthatja a kínai gazdaságot. Mivel vagyonukat többnyire lakásokba fektették, a kínai középosztály később azt mentené, ami a legkönnyebb - az új Daimler, Audi és BMW pedig még várhat.

Azt, hogy Kína az 1950-es évekhez való visszatéréssel fogja megnyerni a jövőt, még az optimisták számára is nehéz elképzelni. Amikor az Atlantic Council és a Rhodium agytrösztök kedden bemutatták kutatásukat arról a kérdésről, hogy Kína gazdasága hogyan áll a szabadság tekintetében, amit Hszi Csin-ping négy évvel ezelőtt a davosi gazdasági fórumon nagy tapsot aratva ígért, a válasz egyértelmű volt: A "törvénytelen" állami beavatkozás, a magáncégek tőzsdei bevezetésének betiltása itthon és külföldön, egész iparágak, például a magánoktatás "egyik napról a másikra" történő felszámolása, minden adat hirtelen államosítása és a tervezők túlszabályozása Pekingben "sokkoló", és megnehezíti, hogy a gazdaság néhány éven belül évi 3 százaléknál nagyobb mértékben növekedjen.

Ez viszont az egész világgazdaságot visszanyomhatja a stagfláció időszakába, hiszen a Valutaalap előrejelzései szerint a kínai gazdaság növekedése az egész világgazdasági növekedés több mint 20 százalékát adná a következő években.

Ezt írja az FAZ elemzése, amelyről viszonylag hamar kiderülhet, hogy jól értékelte-e a helyzetet, vagy sem? A pekingi statisztikai hivatal hamarosan bejelenti, hogyan teljesített a kínai gazdaság a harmadik negyedévben. A hivatalos statisztikákban aligha várható éles visszaesés, még akkor sem, ha Christophe Barraud, a Market Securities vezető közgazdásza és évek óta a legpontosabb Kína-orákulum, nulla növekedést jósol az országnak.

Minden tudománynak ellentmond, hogy az oltás és a vizsgálatok ellenére hetekre bezárják az embereket - kritizálta nemrég kereskedelmi partnerét az indiai kormány. Kína a maga módján reagál. A karanténhotelek hamarosan megszűnnek. Ehelyett a városoknak a hónap végéig kell állandó táborokat felállítaniuk, hogy hosszú távon segítsék a minimális számú ember elkülönítését. Sanghajban ez 50 000 embert jelent.

(Forrás: FAZ, Forbes,NYT)