Monetáris forradalom, technológiai újítás vagy óriási piramisjáték? A válasz az, hogy is.

Vagy inkább és, ez mind együtt. Ez a kriptopénz, a titkosított, a bitcoin.

Mert mi a pénz? Nagyon-nagyon sok funkcióját ismerjük a pénznek. Elszámolási rendszer, értékmérő, csereeszköz, kincsképző, könyvelési rendszer, stb., és egy lehetőség, hogy nyilvántartsuk az értékeket. De a pénz legfontosabb eleme a bizalom. Hogy elfogadják, hogy visszakapom, ha kölcsön adom, letétbe helyezem, hogy nem romlik meg, amíg félrepillantok, és nem lopják ki még a párnám alól, akkor, amikor ott sem volt...

Truman Capote a Hidegvérrel című amerikai bestseller szerzője nem volt túl jó véleménnyel írótársa, Jack Kerouac ugyancsak híres könyvéről, az Úton-ról. Azt mondta róla, hogy az csak gépelés, nem írás. Ez a közgazdasági nyelvre lefordítva annyit tenne, mintha a pénzről azt állítaná valaki: a pénz alapvetően csak könyvelés.

De ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a pénz a mai világban tényleg nem más, mint könyvelés, a banki tevékenység pedig a könyvelési nyilvántartás.

A digitalizált gazdaságban 6-8 éve még a big data volt a nagy szenzáció, mára a big data után a blokkláncok megjelenése és elterjedése lett az. Hogy mi a blokklánc? Ha a pénz könyvelés, akkor a blokklánc a nyilvános vagy privát, ám megosztott főkönyv, amelyben a tranzakciók nyomon követhetők. Minden tranzakció.

És itt kerül képbe a Bitcoin, és a többi, kriptovalutának nevezett elszámolási eszköz. A pénz hitelességéhez ugyanis szükség van/volt a két fél között/felett egy olyan harmadikra, aki azt mondja, a pénz valódi. Ez a bank és az állam, de 2008-ban ez a hitelesség csorbult, igen nagy mértékben. Az elszámolást és nyilvántartást évszázadok óta a kormányok és a központi bankok végzik, de néhány ember fejében a 2008-as válság és pénzügyi összeomlás olyan gondolatokat indított el, amelyek szerint ezt az elszámolást a digitális technológia segítségével a kormányoktól függetlenül, közvetlen kapcsolatok révén is végre lehet hajtani.

Ha a digitális technológia átalakíthatta a kommunikációt, az információcserét, akkor miért ne alakíthatná át a banki tranzakciókat is, amelyek szintén nem jelentenek mást, mint információcserét, hiszen nem aranyrudak vándorolnak egyik helyről a másikra? Ez a technológia egyébként olyan, mintha egy régi német közmondást valósítana meg: „A bizalom jó, az ellenőrzés még jobb.” A virtuális pénztárcák, amelyekben a bitcoint tárolják, idejük jelentős részében a tranzakciók ellenőrzésével foglalkoznak, hogy a csalást elkerüljék. A közvetlen kapcsolat lehetővé teszi a tranzakciók nyilvántartását a bankok, a kormányok kikerülésével, ez pedig nyilván érdekeket sért. A bankok és a kormányok érdekeit sérti.

Vitor Constâncio, az Európai Központi Bank alelnöke, Mario Draghi helyettese szerint a digitális valuták, mint amilyen a bitcoin, nem valuták, nincsenek abban a helyzetben, hogy átvegyék a valuták klasszikus funkcióit, azt, hogy stabil elszámolási egységnek számítsanak, amellyel ki lehet fejezni más vagyontárgyak értékét. Ha annyira folyékony, változó a ”valuta” értéke, mint a bitcoiné, akkor nem képes ezen funkció betöltésére. Fizetési eszközként is igen korlátozottan használható, hiszen főleg az árnyékgazdaságban és azokban az országokban használják, amelyek gazdasága, pénzügyi rendszere összeomlott. Nyilvánvaló, hogy az emelkedő árak igen magas kapitalizációhoz vezettek, és egy összeomlásnál ennek lesznek következményei, de nem rendszerszintűek.

Én csak tulipánoknak nevezem a kriptovalutákat, emlékeztetve a 17. századi holland spekulációra, - mondta az Európai Központi Bank alelnöke. Rajta kívül még sokan, befolyásos pénzemberek, kormányok és bankok intenek óva minden befektetőt: ne tegyék! De azért egyre többen megteszik, befektetnek, kereskednek, a világon már több mint ezerféle kriptovalutát kínálnak. És persze már megjelentek a csalók, akik alapokat hoznak létre, aztán eltűnnek, ugrál az árfolyam, de elképesztő a haszon vagy annak ígérete.

A technológiai újítás

A 19. században hatalmas verseny alakult ki a vitorlás és a gőzhajók között. A vitorlások építői technikai újításokkal próbáltak versenyben maradni, és így megszületett a valaha volt leggyorsabb vitorlás hajó, a klipper. Az amerikai John Willis Griffith matematikai képleteket alkalmazott hidrodinamikai elképzelései alátámasztására, vagyis arra, hogy minél hosszabb egy hajó, annál nagyobb lehet a sebessége. Igen ám, de a vitorlások építőinek újításait a gőzösök tervezői is felhasználták, és a versenyt végül ők nyerték, egészen addig, amíg a dízelmotorok nem váltak szinte egyeduralkodóvá.

A mi esetünkben viszont a cyberpunkok és az adatbányászok a vitorlás hajókat építők és modernizálók, a központi hatóságok (kormányok és bankok) pedig a gőzhajó építői. Már leírtam, hogy egyesek szerint a pénz a mai világban nem más, mint könyvelés. Ezen felfogás szerint a blokkláncok olyan nyitott vagy privát megosztott főkönyvek, amelyek blokkokból (azaz adathalmazokból) épülnek fel és ezek időrendben egymásra fűződnek, úgy, mint egy lánc. Minden blokklánc egyedileg készül, és a blokklánc előállításában és fenntartásában szerepet vállaló résztvevőjének az ún. adatbányásznak felelőssége van, mivel az (adat)blokkok szét vannak osztva közöttük.

Így tehát olyan főkönyvről van szó, amelyben minden blokk egy lapnak felel meg, és a lapok meghatározott sorrendben követik egymást. A sorrend nem módosítható. A felelősség (és a bizalom) szétosztásával, azzal, hogy a főkönyv minden bányásznál megtalálható, értékekkel (zsetonpénz, adat stb.) kereskedhetünk. Ez pedig kihívás központosított rendszer felé. Úgy tűnik, hogy mindez új alapokra helyezi az internet alapú szolgáltatásokat, nincs olyan terület, mely ne lenne érintett és ne fejlesztene blokklánc technológiát, legyen szó pénzintézetekről, szolgáltatásokról, egészségügyről, közigazgatásról. Emberi ellenőrzés kontra gépi kontroll.

Cyberpunkok

A 2008-as pénzügyi világválság és a cyberpunkok kísérletezése következtében technológiai forradalom indult el és egyre gyorsul. Satoshi Nakamoto néven jelentkezett 2009-ben az a személy, aki a mai napig meglehetősen rejtélyes figura, hiszen senki nem tudja kicsoda. Őt tekintik a bitcoin megteremtőjének. Rengeteg a találgatás, hogy ki az illető, és az egyik cyberpunkról, bizonyos Nick Szabo-ról gondolják azt, hogy ő Satoshi.

Nicholas Szabo az USA-ban élő számítógépes specialista, tudós, aki még 20 évvel ezelőtt tervezett egy decentralizált digitális valutát, amelyet bitgoldnak, bitaranynak nevezett el. A bitaranyat sosem használták, de a bitcoin előfutárának tekintik.

Szabo elképzelése szerint a bitarany megszerzéséért számítógépes kapacitást kell bevetni kriptográfiai rejtvények megfejtése érdekében. A megfejtett rejtvény mintegy puzzle-ként bekerül egy regiszterbe, a megfejtő pedig egyidejűleg kap egy kulcsot és egy új rejtvényt, amely a növekvő „vagyon” része. A rendszer egyidejűleg képes az új „érméket”, a bitaranyat hitelesíteni.

Mindez nagyon-nagyon emlékeztet arra, ahogy a bitcoin bányászat működik, ezért is vélik sokan, hogy Szabo valójában Satoshi. Szabo tagadja, hogy ő lenne Satoshi, és ő maga így fogalmazza meg a bitcoint megteremtését: A "Satoshi Nakamoto" néven közreműködő egyén vagy csoport 2009-ben hozta a Bitcoint az internetre. Satoshi a bizalom minimalizálása révén lehetővé tette a társadalmi méretezhetőséget: a cél a kiszolgáltatottság csökkentése volt az ügyfelek és a harmadik felek számára egyaránt. A számítógépekkel költséges, de automatizált biztonságot kínált a számítástechnikailag olcsó, de intézményileg drága hagyományos biztonság helyett. Satoshi jó növekedést ért el a társadalmi skálázhatóság terén. A részlegesen megbízható közvetítők csoportját helyettesítette egyetlen és teljesen megbízható közvetítővel.”

A részlegesen megbízható közvetítők alatt a bankokat, politikusokat, jogászokat kell érteni, vagyis a jelenlegi intézményrendszert. Így persze érthető az érintettek ellenszenve az újítás iránt. A teljesen megbízható közvetítő a számítógépekkel végzett folyamatos bányászkodás és ellenőrzés, amely mostanra több elektromos energiát igényel, mint pl. Argentína egész évi áramfogyasztása.

A bitcoin tehát válasz volt az intézmények csődjére, arra, hogy a legmegbízhatóbbnak értékelt befektetések, a tripla A kategóriás kötvények veszítették el az értéküket egyik pillanatról a másikra. A politika és a pénzvilág rosszallását a bitcoin egyik jellegzetessége különösen irritálja: ez pedig a névtelenség. Ha bitcoinban utalnak pénzt, az a jelenlegi adóhatóságok számára szinte lenyomozhatatlan, követhetetlen. Az első botrányt ezzel kapcsolatban ugyancsak a cyberpunkok, konkrétan a Wikileaks robbantották ki, amikor ay amerikai kormány megtiltotta, hogy a hagyományos csatornákon pénzt, adományt utaljanak a Wikileaksnak, akkor jött a bitcoin...

A kriptodevizák iránt elképesztő mértékben nőtt az érdeklődés. Két éve 226 hedge fund rendelkezett kriptodevizákra specializálódott stratégiával. Fél évvel korábban még 110, míg egy évvel korábban csak 37 ilyen alap volt. A hedge fundok által kezelt vagyon az Autonomous NEXT adatai szerint 3,5-5 milliárd dollár körül alakult. A kockázati alapok száma annak ellenére nőtt ilyen tempóban, hogy az elmúlt hetekben a kriptodevizák árfolyama jelentősen visszaesett, illetve ugrált.

A Bitcoin árfolyaml 20 ezer dollár is volt, ezt követően azonban 4 ezer dollár alá is esett (azóta ismét 10 ezer felett jár az árfolyam).

A pénz evolúciója

„A bitcoin fura jószág, de kétségtelenül valódi pénz, legalább annyira, mint amennyire a kacsacsőrű emlős valódi élőlény. A bitcoin szinte mindent másképpen csinál, mint a korábbi pénzek, és néhány funkciójukat minden eddiginél tökéletesebben valósítja meg. Lehet, hogy nem konkrétan a bitcoin, de valami hasonló pénzfajta most már sokáig velünk marad.”

Ezt írta 6 évvel ezelőtt Mérő László, aki matematikus-pszichológusként összerakta Az élő pénz című könyvet, hogy megjelenés után néhány évvel már revideálja is abban kifejtett nézeteinek egy részét... Bányásszák, mint az aranyat, de az aranyhoz képest további előnye, hogy a bitcoin virtuális pénz, és így akármilyen kis egységekre darabolható. Egy ezred milligramm aranyat nem lehet kifizetni, ugyanennyi bitcoint minden nehézség nélkül. Nem hamisítható, nem inflálódik, lehet vele „láthatatlanul” fizetni, valóban igen sok előnye van, de vannak hátrányai is, például nem pótolható, ha tönkremegy a gép, amin tárolják, akkor oda a bitcoin is, továbbá a téves utalás nem visszavonható.

A pénzvilág kacsacsőrű emlőse azonban, ha meg is marad, valamit nem tud: nem lehet vele hitelezni: „Ha viszont a bitcoin hosszú távon is fennmarad, a deflációs természete miatt akkor is alkalmatlan lesz arra, hogy hitelezni lehessen benne. Ki venne fel olyan hitelt, ami szinte biztosan értékesebb lesz, mire vissza kell fizetnie?” – véli Mérő László, bár ez utóbbi mondatával azért lehet vitatkozni, hiszen ott a szinte...

A BOOM Magazin alapján LJ