Kétharmados cenzúra

A CEU - Bibó István Szabadegyetem "Médiaszabadság Közép-Kelet-Európában - nézőpontok" című kurzusán ma Jávor Benedek tartott előadást, majd Hargitai Miklós, a MUOSZ elnöke beszélt arról, hogy egy friss hazai felmérés alapján a magyar újságírók mennyi cenzúrát tapasztalnak a mindennapokban.

Nos, amint a feliraton látható, a magyar sajtóban dolgozó (miután a felmérés névtelen volt, ezért a kormánypárti, "közszolgálati" és ellenzéki lapok munkatársai egyaránt részt vettek benne) újságírók mintegy kétharmada tapasztal a napi munkájában cenzúrát.

Ezt - mint a szabad, cenzúra nélküli magyar sajtóért dolgozó újságíró, rádiós és tévés - rémisztőnek, félelmetesnek és a szabadság számára halálosnak tartom. Halálosnak, mert azt már régóta tudni lehet, hogy cenzúra eltörlése nélkül nincs sajtószabadság, anélkül pedig nincs valódi szabadság.

Jávor Benedek arról beszélt, hogy az Unió nem érzékeli a halálos veszélyt, vagyis azt, hogy a médiaszabadság korlátozása, veszélyeztetése az Uniót magát sodorja veszélybe. Ennek ellenére e lisszaboni szerződésbe nem került külön passzus a médiaszabadság védelméről. Anno az amerikai alkotmány már az első módosítás nyomán rendelkezett a sajtószabadság védelméről...

De most nem az amerikai vagy az uniós sajtószabadságról van szó, hanem a magyarról, arról hogy 30 évvel a cenzúra eltörlése után megint a politika szerkeszti a lapot, a rádiót, a tévét, az online újságot.

Kétharmadosan.

P.S.

A képet engedéllyel teszem közzé, magáról a kutatásról teljes részletességgel kb. 3 hónap múlva várható beszámoló.

Balekfogó

Végy egy sikeres, nagy nosztalgiával övezett, idézett poénokkal teli rajzfilmet, adaptáld színpadra, mint musical-t, és kész a bombasiker.

Ja, nem...

A Balekfogó név telt házat garantál cicuskák, mimi miújság? Palira lettünk véve?

Hát, igen...

A koreográfiától a színpadképig, a szereposztástól a dalokig, a színészi játéktól a rendezésig.

Ott ültünk, pótszékeken és csilláron, annyira teli volt a nézőtér, ott ült a sok egér és cicabarát, várva a maga dalát, ami helyett az jött, hogy a 4 patkány dialógusban elmondta: annyira szemetek a jogtulajdonosok, hogy nem adták nekik a jogot, hogy elénekeljék. A négy patkányt.

Ha jogtulajdonos lennénk barátaim, én sem adnám oda, még ha Mr. Tájfel és Mr. Gatto élő súlyát aranyban mérve fizetnétek, akkor sem.

Hát, nem.

De a Balekfogó működik, telt ház van legalábbis az első felvonás végéig. Mert úgy láttam, nem csak mi távoztunk angolosan, nem bírva ezt a macska-egér játékot...

Nem csak a hatvanas években tetőzött az ifjúsági probléma, ahogy Cseh Tamás dalolta anno, a hetvenes években sem volt ez másképp. Mi, joghallgatók, a probléma részei, gyakran képviseltettük magunkat a Kálvin tér egykori elegáns bárjából átalakított kocsmában, amelyet a metróépítő munkásosztály számára létesítettek, de a léha egyetemisták, felfedezve a fillérekbe kerülő pogácsát és lángost, továbbá a nyolc forintos korsó sört, bevették magukat a helyiségbe, és esetenként napokig vitatkoztak különböző dolgokról. 

Ilyen volt az akkortájt (1976-ban) bemutatott Fábri film, Az ötödik pecsét.  Egy rezüméből idézek: "A Fábri-életmű egyik csúcsa, a magyar mozi egyik legszebb kamaradarabja a II. világháború legsötétebb napjaiban, 1944-ben játszódik, amely a nagybetűs történelemnek kiszolgáltatott embert jeleníti meg.

Egy órásmester, egy könyvügynök, s egy asztalos ül egy külvárosi kocsmában és a kocsmárossal arról beszélgetnek, ha módjuk lenne haláluk után feltámadni, kinek a sorsát választanák, a gazdag zsarnokét vagy az agyongyötört, de tisztességes rabszolgáét. A hatalmat is szidják kicsit, s mivel ezért a közéjük betoppant rokkant honvéd föladja őket, másnap már a nyilasok kínzószobáiban kerülnek a felvetett válaszút elé..."

Nem a legvidámabb téma, az szent. De ültünk mi is a kocsmaasztalnál, illetve egy hatalmas aranykeretes tükör alatt, ami még az első osztályú bárból maradt ott, - állítólag alatta írta Fejes Endre a Rozsdatemetőt -, és vitatkoztunk arról, mi lennél inkább, a zsarnok, Tomóceusz Katatiki-je, aki lelkifurdalás nélkül öl, rabszolgáit bántalmazza, és úgy véli, a korának erkölcsei szerint viselkedik, vagy Gyugyu, akit a zsarnok megnyomorít és megszégyenít, de tűr, mert  erkölcsi fölényben érzi magát.

Vitakoztunk persze másról is, emberi jogokról - egy évvel voltunk a Helsinki Záróikmány elfogadása után, nemzetről, szabadságról... És persze volt valaki a társaságban, aki értesítette az illetékeseket a beszélgetésekről, és az illetékesek éberek lettek.

Az egyik egyetemi csoporttársunk, Cs.  sportlövő, kispuska bajnok, és otthon, a faluban is volt - nem teljesen legálisan  - puskája. A kocsmai beszélgetésekből és az otthon tartott puskából 1977-re sikerült összehozni egy kis ügyet az illetékes elvtársaknak, akik nagy fantáziával és bizonyítási kényszerrel rendelkezhettek. Cs-t tiltott fegyvertartás miatt letartóztatták, és a kocsmai beszélgetésekkel összefüggésben még a fegyveres államellenes összeesküvés vádja is felmerült az eljárás során.

Az egész eljárás abszurditását érezve a jogi kari oktatók azonban összezártak, és kiálltak a diák mellett, nem különben egykori kalocsai századparancsnoka, aki a tárgyaláson mindíg azt válaszolta a bíró kérdésre, hogy Cs. "fasza katona volt".

Cs. felfüggesztettet kapott, a fegyveres államellenes összeesküvés nem bizonyosodott be, őt visszaengedték az egyetemre, meg is szerezte a diplomáját.

Közben történt egy sajnálatos baleset is, az egyik diák a kollégiumban elesett a sötét lépcsőházban és csúnyán megütötte magát, hamarosan át is ment egy másik jogi karra...

Utóirat:

Telt múlt az idő, Cs. jogi és igazgatási karrierje emelkedett, míg nem történt egy különös eset.

2000 táján Cs. csaknem 27,5 millió forintot nyert a tv2 Most vagy soha! vetélkedőjében. Ekkora összeget még senkinek sem sikerült elvinnie Jakupcsek Gabriella műsorából. A képernyőt nézve sokaknak ismerősnek tűnhetett a 47 éves jogász, aki nem is tagadta, hogy ő  volt a fenékpusztai festményrongálás gyanúsítottja. 

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park fenékpusztai vendégházában a környezetvédelmi tárca kisgazda közigazgatási államtitkárának születésnapján állítólag szétlőttek egy Somogyi Győző-festményt, mert a festményen ábrázolt Hermann Ottót Marx Károlynak nézték...

A kép elpusztítását Cs., az államtitkár titkárságvezetője vállalta magára, bár ő egy borosüveget okolt...

A festő újrafestette a képet, és a fáma szerint a továbbiakban csak úgy szólította Cs-t, hogy "szponzorom".

Cs. később az Energiahivatal alelnöke lett, a kinevezését nem gátolta az, hogy korábban pénzbüntetésre és a bűnügyi költség megtérítésére ítélték, hiszen a tévés nyereményből futotta a büntetésre.

AZ EXPONENCIÁLIS (az) ÚR

Minden exponenciálisan változik és exponenciális sebességgel pusztul, - mindez az éghajlat átalakulása miatt.

Kulcsmondatokat gyüjtöttem a Felelős Értelmiség budapesti klimakonferenciájáról, amelyen kiváló szakemberek, tudósok mondták el, hol tartunk. Íme az összefoglaló:

A klímaváltozás itt és most történik, nem valamikor a távoli jövőben.

Lázas semmittevésben van a világ, ezerszám tartanak hiábavaló konferenciákat, a hatásuk azonban nulla. Nem a bioszféra van általában veszélyben, és nem is a Homo Sapiens, mint faj, hanem a technológiai civilizáció, ami olyan könnyen összeomolhat, mint a kártyavár.

2050 körül várható, hogy az emberi populáció elég rövid idő alatt megfeleződik, magyarul több milliárd ember fog meghalni. A városok, ahol addigra a világnépesség 70 százaléka lakik majd, különösen veszélyeztetettek.

Az éghajlat átalakulása miatt a hatvanas évek óta elkezdett megborulni és felgyorsulni a vízciklus, a világ pedig „exponenciálissá vált”.

 Minden exponenciális sebességgel változik-pusztul a környezetben, az állandóságnak vége, pedig mérnökök generációi ebből indultak ki.

A fülükig ér a víz, a politikusok mégis a napokig vitatkoznak, hogy mi a teendő. Ez nem hitvita.

Az antropocén egy új időszak. Mindent megváltoztattunk, és lassan elértünk a planetáris határokhoz, amikor a folyamat visszafordíthatatlan és menthetetlen.

Az utóbbi öt év a modern kori történelem öt legmelegebb éve volt. Nem kicsit leng ki az inga, hanem soha nem látott globális anomáliák vannak az időjárásban.

Az olvadás miatt óriási metánrobbanások vannak Szibériában és Kanadában, műholdas felmérésekkel 7000 olyan kúpot azonosítottak, amelyek robbanás előtti állapotban vannak.

Ha a többiek nem autóznak, én nyugodtan autózhatok, ha meg a többiek nem tesznek semmit, akkor én egyedül úgysem tudok változtatni.

Az emberek 4-6 százaléka állítja, hogy ő személyesen változtatott az életmódján.

Mi fog történni? Hát, ami szokott...

Ültem a számítógép előtt és leragdtak a szemeim. A szíriai háborúról olvastam arról, hogyan végezték ki török martalócok és katonák az egyik kurd politikusnőt, hogyan bombáznak kórházakat és hogy már menekül előlük 200 ezer civil...

A cseh parlament elítélte a török agressziót, láttam meg a hírt, amit félig alva kiposztoltam, aztán hirtelen felbukkant egy régi török ismerős az oldalon, - annak idejlén együtt fociztunk -, számonkérve hogy miért posztolok hazugságokat, és egyáltalán, hogy jövök ahhoz, hogy szóvá tegyem a török támadást. Mindezt olyan hangnemben tette, hogy töröltem a hozzászólásait.

Miért törölte az én írásaimat miért hol a vélemény szabadság

- Mehmet a gyűlöletbeszédet mindíg töröltem és törölni fogom...

- Hazugságot, amit térhettek mi tűrjük ugye

- Abban mi a hazugság, hogy a cseh parlament elítélte a támadást? Szerintem ezt most hagyd abba, de sürgősen...

- Nem erről van szó a gyilkolt hölgyről van szó és kérdezem miért nagyon zavar benneteket és Cseheket megvédjük hatarunkat, inkább Ti hagyjátok békén Törökországot

- Meg kell értened, hogy a cseh parlament úgy határoz, ahogy akar, mint ahogy a török parlament is úgy tesz, ahogy akar...Ha pedig valakinek nem tetszik, ahogy a török kormány dönt és azt szóvá teszi, az attól még nem becstelen, csak másképp látja a dolgokat. Pl. azt láthatja, hogy Szíria a török birodalom ékessége volt még száz évvel ezeléőtt is, és ha valaki birodalmi méretekben gondolkodik, az lépéseket tesz azért, hogy megszerezze. Nem folytatom, egyszerűen másként látjuk az ügyeket, de ettől még nem kell gyűlölködni.

-Senkit nem gyűlölünk, viszont ott rengeteg ember 9 éve meghalt, rájuk senki nem gondol inkább messziről csak támadják, törökök pedig 4 millió embert látja el 9 éve költött 34 millárd eurót és köztük rengeteg Kurd, muszlim, keresztényt és a nyugat mit tett ez idegesít

Gábor közbeszólt.

- Például az EU pénzt adott Erdogannak, meg békén hagyta, nem lépett fel ellene határozottan, amikor kellett volna, bár ez a TÖRÖKÖKNEK sem jó... Az USA is fizet (!!) azért, hogy ott állomásoztat, török területen hadianyagot és katonákat.…

Mehmet

- Először is EU egyszer adott pénzt 3 milliót azt pedig civil szervezeten keresztül érkezett nem láttunk a másik összeget 3 millió eurót nem is fizette! USA nem adott semmi pénzt pont fordítva tengetek hadi fegyvert ajándékozta ottani terroristáknak

- Mehmet a tények, a tények makacs dolgok. Nem igaz, hogy az EU egyszer adott 3 milliót. Íme: Facility for Refugees in Turkey: €127 million to boost EU's largest ever humanitarian programme Brussels, 6 August 2019…

Szóval arra kérlek, itt nálam fejezd be ezt.

Mehmet - Erről egy fillér sem jött ezek csak döntött igyeretek nem teljesült

- To ensure refugees continue to be supported by the EU's largest humanitarian programme in Turkey, the Commission has announced an additional €127 million to the Emergency Social Safety Net (ESSN) programme via the EU Facility for Refugees in Turkey. T 

- Ebből csak 3 millió euró érkezett többi összeg nem erkezett nem is fog mert EU csak becsapott

- A menekültek kapják kártyán, nem más...

- De tudjuk, hogy te a török kormányt képviseled, azért beszélsz így...

- Én Törökországot képviselem , de te Sorost...?

- EKKOR TÖRÖLTEM.

Felriadtam, mert úgy tűnt, hogy elaludtam a számítógép előtt, és valami rémeset álmodtam.

Ránéztem a képernyőre,és láttam, hogy nem, ez nem álom volt, ez a beszélgetés lezajlott és én töröltem régi ismerősemet, Mehmetet, a török elnök magyarországi képviselőjét, aki totálisan elvesztette az igazság fonalát...

Egy színdarab minden este új életre kel, a párbeszédek, a monológok, a dalok, a gesztusok minden este új világot teremtenek.

A Szindra Társulat tegnap a Marczibányi téren ismét a Jó estét nyár, jó estét szerelemet játszotta.

Esténként itt is más és más értelmet kap a darab szövege, a héten történtek ismeretében például az alábbi dalszöveg:

"Csak másnak jár, amit kívánok, luxus autók,

Suhanások, ragyogás, illat, hajlongás,

Hol elhiszik a hazugságot.

Fussatok el, ó nyár, ó szerelem,

Megszépítem az én kis életem,

Ha senkim sincs, ki majd engem szeret,

Hát tisztelik a pénzemet.

Pont lesz a Föld ezüst gépem alatt,

Üveggolyó, ha óvom, megmarad

Kit érdekel, utam hová veszem,

Jó estét nyár, jó estét szerelem."

Erről egy másik történet jutott eszembe, a Gyűrük ura, és Gandalf, a fehár varázsló.

Fussatok, bolondok! 

Fussatok el, ó nyár, ó szerelem...

Tarkovszkij halála - Zanussi és Tarkovszkij

Andrej Tarkovszkij csodálatos ember, fantasztikus filmrendező volt. Filmjei, az Iván gyermekkora, az Andrej Rjubljov, a Stalker klasszisok és klasszikusok. Az 1980-as években a rendező Nyugat-Európában dolgozott, majd ott is maradt, miután a szovjet hatóságok ellenségnek tekintették és nem hosszabították meg a nyugati tartózkodási engedélyét.

Tarkovszkij 1986 december végén tüdőrákban halt meg Párizsban. Tíz nappal a halála előtt meglátogatta lengyel filmrendező barátja, Zanussi, aki később egy interjúban arról beszélt, hogy "Andrej tele volt ötletekkel és tetterővel, szeretett volna még filmeket forgatni. Azt kérte, mondjam el az embereknek: szeretné, ha bűnösként emlékeznének rá. Csak találgatni tudok, miért akarta ezt. Akkor és ott tapintatlan lett volna rákérdezni.

Van rá egyszerű magyarázat, persze. Tudta, hogy isteníteni fogják, mert már életében is sokan tanítónak tekintették, és a guruknak emlékművet szoktak emelni. Ő viszont, úgy hiszem, ember akart maradni, aki elismeri a hibáit. ... Hősies gesztus volt ez a részéről, hiszen senki nem szereti kimondani, hogy bűnös, még ha az is."

1987 január elején Varsóban egy lengyel stábbal interjút forgattunk Krzysztof Zanussi lakásán. Zanussi a huszadik század második felének egyik legjelentősebb filmrendezője, akkor szintén ellenzéki szerepben volt, mert a Szolidaritás támogatójaként tekintett rá a hatalom.

Az interjú közben csengett a telefon, Zanussi elnézést kért, felvette a kagylót, hallgatta, amit a hívója mond, majd éktelenül káromkodni kezdett, szinte tajtékzott.

Mint kiderült, Párizsból hívták és a segítségét kérték, ugyanis a párizsi orosz ortodox pap nem akarta eltemetni Tarkovszkijt, mondván, hogy Andrej csak egy kommunista volt...

Zanussi üvöltött, aztán letette a kagylót, lecsillapodott.

A beszélgetést folytattuk, de a kamera közben végig dolgozott...

A filmet, mert akkor még filmre is forgattunk, hazaküldtem a Magyar Televíziónak, amely soha nem tette adásba...

Nem tudom, végül mi történt, mit tudott segíteni Zanussi, az azonban tény, hogy Andrej Tarkovszkijt Párizsban, a Sainte-Geneviève-des-Bois község orosz temetőjében, egyházi szertartással temették el.

Sírján ez a felirat olvasható: „Az ember, aki meglátta az angyalt”.

A mennyország szomorú

Még július közepén írtam a blogban:

"A barátomnak január elején van a születésnapja, és azt bizony nagy társasággal ünnepelte akkor.

Ott volt mindenki aki számított, a látogató, a sorstalan, a sátáni tangó táncosa, aztán az, aki tudta, milyen a kis magyar pornográfia, és az, aki jelentést írt öt egérről."

Azóta már csak egy maradt közülük.

Ma elment a látogató.

Először Mészöly Miklós távozott az égi kávéházba, aztán Kertész Imre.

Meghalt Esterházy Péter és ma Konrád György...

Maradt a táncos egyedül.

A kép Stekovics Gáspár fotója.

A mennyország szomorú.

Egy részeg verekedés okozta a Brexitet?

“For the want of a nail the shoe was lost, For the want of a shoe the horse was lost, For the want of a horse the rider was lost, For the want of a rider the battle was lost, For the want of a battle the kingdom was lost, And all for the want of a horseshoe-nail.” ― Benjamin Franklin

A pillangóhatás a káoszelmélet része. Az alapelv az, hogy egy kaotikusan viselkedő rendszerben a kezdeti feltételek apró változásai a véletlenek révén nagyban megváltoztathatják a rendszer hosszútávú működését.

Az elv népszerű megfogalmazása szerint „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”. Edward Lorenz tanulmánya szerint „egy meteorológus megjegyezte, hogy ha az elmélet helyes, akkor egy sirály egyetlen szárnycsapása örökre megváltoztatná az időjárás folyamát”. Lorenz későbbi beszédeiben a pillangó szót használta a sirály helyett.

Mások szerint a pillangóhatás alapja Ray Bradbury 1952-ben íródott „Mennydörgő robaj" című sci-fi novellája, amelyben egy távoli múltba történő időutazás során egy véletlenül elpusztított pillangó hatására az amerikai politika gyökeresen megváltozik.

A pillangóhatás felismerésének jelentősége, hogy a bonyolult rendszerek, például az időjárás vagy a tőzsde változásait nehéz belátható időn belül megjósolni... 

Egy angol gyermekvers ezt a hatást már korábban is illusztrálta:

„Egy szög miatt a patkó elveszett; a patkó miatt a ló elveszett; a ló miatt a lovas elveszett; a lovas miatt a csata elveszett; a csata miatt az ország elveszett - máskor verd be jól a patkószeget!”

Az idézet Benjamin Franklintől, a villámhárító feltalálójától, az Egyesült Államok egyik alapító atyjától számazik.

Nos, 2012-ben Londonban egy Eric Joyce nevű, nem túl ismert, ún. "hátsópados" munkáspárti parlamenti képviselő nagyon berúgott az Alsóházban. Késő estére annyira részeg lett, hogy üvöltözve nekiesett a konzervatív képviselőknek, azzal, hogy, hogy „túl sok átkozott tory van itt”, végül négy rendőr fékezte meg a verekedőket, és Joyce  a dutyiba került. 

Ez a váratlan esemény felforgatta a Munkáspártot, botrányhoz és új pártelnök választásához vezetett.

Ekkor lett az euroszkeptikus Jeremy Corbyn a Munkáspárt elnöke, akit sokan személy szerinti felelősnek tartanak a Brexitért.

Joyce a BBC szerint elmondta, hogy tisztában van a pillangóhatás elméletével: „Mindig felfogtam, mit tettem. Nagyban hozzájárultam az Egyesült Királyság politikájának alakításához, és ez szörnyű, lehangoló és pusztító pillanat volt, és azt hiszem, ha az emberek megpróbálják  megérteni, hogyan alakultak ezek a dolgok, és hogyan kerültünk oda, ahol vagyunk, akkor ez elég érthető magyarázat.”

And all for the want of a horseshoe-nail.

P.S.

"A pillangóhatás felismerésének jelentősége, hogy a bonyolult rendszerek, például az időjárás, a politika vagy a tőzsde változásait nehéz belátható időn belül megjósolni. Ez azért van, mert bármely véges modell, ami megpróbál szimulálni egy rendszert, kénytelen elhagyni valamennyit a kezdeti tényezőkből – például amikor az időjárást szimuláljuk, nem vehetjük figyelembe az összes pillangó szárnycsapásai által keltett szelet..."  

18+

Trágárság következik... Igaz, hogy a fél világ olvasta már, de a trágárság akkor is az marad, ami.

+Nem fogod szétbaszni a gyerekeim jövőjét. Nem fogod eltörölni azokat a szabadságjogokat, amikért a nagyapám két világháborúban is harcolt. Baszódj meg, te túlértékelt gumikacsa. Az ország undorodik tőled, és a végtelenül öntelt tisztviselő haverjaidtól.+

Hugh Grant,színész, filmsztár a Twitteren írta ezt Boris Johnsonról a (még) Egyesült Királyság miniszterelnökéről, mert Johnson föloszlatta a parlamnetet, hogy zavartalan legyen a Brexit.

Grant a jelek szerint nem ért egyet a brexittel, ezért szerény javaslatom a következő: induljon el a választásokon, nyomja le a túlértékelt gumikacsának nevezett Johnsont, tegye vissza a fűrdőkádba, és legyen ő a következő angol kormányfő.

Azért angol, mert addigra a skótok úgyis kilépnek az Egyesült Királyságból, és ha nekik sikerül, akkor ezen az írek is fölbuzdulnak...

Hugh Grant egyik leghíresebb szerepe az Igazából szerelem miniszterelnöke volt, amit szuperül alakított, sokkal jobban, mint ahogy az elmúlt 30 évben bárki. (Margaret Thatchert nem számítom ide...:)

Ha Ronald Reagan az Egyesült Államok elnöke lehetett nyolc éven át,- és az országot továbbra is Egyesültnek hívják -, ha Arnold Schwarzenegger Kalifornia kormányzója lehetett, akkor Hugh Grant miért ne lehetne miiniszterelnök?

Ez tökéletes megoldás lenne mindenkinek, Jude Law lehetne a külügyminiszter, aki egyben a vallásközi párbeszédben is jó, hiszen Az ifjú pápa szerepét tökéletesen alakítja...

Kedves brit választók, akik nem tartoztok a hülye angolok, angol hülyék Monthy Python-i világába, fontoljátok meg!

Amúgy pedig Isten óvja Angliát tőletek!