A "moonshot" befektetésekkel a befektetők profitálnak az innovációkból

Három és fél év telt el azóta, hogy Hendrik Bessembinder sokkolta a befektetési világot: az amerikai tudós kiderítette, hogy az elmúlt 100 évben a tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok több mint fele elvesztette értékét, vagy rosszabbul teljesített, mint egy rövid lejáratú amerikai államkötvény-befektetés. Az, hogy az amerikai részvénypiacok mégis ilyen erőteljesen emelkedtek ebben az időszakban, csak annak köszönhető, hogy néhány részvény magas nyereségével túlkompenzálta a többiek gyenge teljesítményét: a részvények mintegy négy százaléka volt felelős a nettó vagyon közel 35 billió dolláros növekedésének majdnem teljes összegéért.

Azóta a befektetők az aranylázhoz hasonlóan pontosan azokat a részvényeket keresik, amelyekkel meggazdagodhatnak. Ennek az irányzatnak a neve moonshot befektetés. Ez többek között a Reddit nevű online fórumon is megmutatkozik, ahol magánbefektetők hirdetik egymás részvényeit, ahol rakétaszerű árfolyam-potenciált látnak.

A múltban a Facebook, az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Google anyavállalatának, az Alphabetnek a holdudvara volt. Azok, akik tíz évvel ezelőtt bevásároltak az öt technológiai óriáscégbe, azóta közel 800 és 1900 százalék közötti hozamot értek el. A probléma: a múltból származó árnövekedés semmit sem mond a jövő alakulásáról.

A trükk tehát az, hogy felismerjük a következő trendet, és befektessünk a következő Apple-be vagy Amazonba, ez pedig egyfajta lottójátéknak bizonyul. A sztárbefektető Cathie Wood nevet szerzett magának ezen a területen. Az Ark nevű befektetési cégével kockázatos és sikeres fogadásokat tett technológiai részvényekre azok fejlődésének korai szakaszában - például a Netflix streaming szolgáltatásra, a Salesforce szoftvercégre, a Square pénzügyi szolgáltatóra vagy a Tesla e-autó gyártóra. Zászlóshajójuk, az ARKK tőzsdén kereskedett alap árfolyama az elmúlt öt évben mintegy 380 százalékkal emelkedett. Az amerikai irányadó index, az S&P 500 ugyanebben az időszakban mintegy 100 százalékkal emelkedett.

A Baillie Gifford Investment Management hasonló stratégiát követ. A brit vagyonkezelő elsősorban a növekedési potenciállal rendelkező vállalatok iránt érdeklődik, akár már nagyon korai stádiumban is, így például már korán befektetett a Moderna oltóanyaggyártó cégbe. Wood jelenleg öt megatrendet lát: a DNS-szekvenálást, a robotikát, az energiatárolást, a mesterséges intelligenciát és a blokklánc-technológiát.

Vissza kell mennünk a történelemben a telefonig, az elektromosságig és az autóig, hogy találjunk olyan időszakot, amikor a technológiai innováció három fő forrása is egyszerre fejlődött. "Az innováció tekintetében most olyan időszakot élünk, amilyet még soha nem tapasztaltunk" - mondja Wood. A nagy alapszolgáltatók ezért egyre több tőzsdén kereskedett alapot (ETF) kínálnak, hogy a megatrendekre fogadjanak, és legyőzzék a széles piacot. Egyrészt saját indexeket hoznak létre erre a célra, amelyeket aztán lemásolnak. Másrészt azonban az aktívan kezelt ETF-ek száma egyre inkább növekszik.

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy nagyon kevés alapkezelőnek sikerül hosszú távon legyőznie a széles piacot. Olaf Stotz, a frankfurti magánegyetem frankfurti pénzügyi karának vagyonkezelési professzora szerint a trendekre való összpontosítással az a probléma, hogy a diszruptív üzleti modelleket gyakran túlbecsülik. "A valódi növekedés gyakran nem olyan fenntartható, mint feltételezik, mert a versenytársak belépnek a piacra, és egymás árrését szorítják ki."

Közben új trendek érvényesülnek: a befektetés egy gombnyomással, egyszerű hozzáférés az értékpapírszámlához mobiltelefonon keresztül: egyre több fiatal befektető gyorsan össze tud kattintani egy értékpapírszámlát okostelefonon keresztül, megvitatja a részvényeket, a belépési árakat és a teljesítményt a közösségi médiában.

A negatív kamatlábak, a Corona és az online platformokon keresztül történő könnyű hozzáférés a tőzsdéhez tavaly óta a részvényesek számának növekedését eredményezte Németországban - különösen a fiatalok körében. De hogy meddig lesznek aktívak a tőzsdén, a szakértők szerint még nem tudni.

A németországi tőzsdén jegyzett vállalatok szövetsége, a Deutsches Aktieninstitut (DAI) már most örül annak, hogy a 2020-as jó számok folytatódhatnak, és hogy a részvények iránti érdeklődés megszilárdul: A 2,7 millió új részvényes között - több, mint az elmúlt 20 évben bármikor - legalább egymillió 40 év alatti fiatal van. Ez majdnem feleannyi, mint egy évvel ezelőtt - mondta Gerrit Fey, a DAI tőkepiaci szakértője. "A tőkebefektetés elérte a zsebét" - írja Fey egy jelentésében.

Az olcsó brókerek okostelefonos alkalmazásai megkönnyítették a befektetők számára a tőzsdei kereskedés megkezdését. Néhány kattintással és időközben kis összegű tőkével mostantól lehetőség van részvényekben, alapokban és ETF-ekben való megtakarításra. A vagyonkezelők azonban kezdetben úgy látják, hogy ez "a szerencsejátékok vonzereje: olyan, mintha a mobiltelefonoddal mennél a kaszinóba" - mondja Gerd Kommer, az azonos nevű vagyonkezelő cég, a Gerd Kommer Invest vezetője.

Ez persze a csalódás lehetőségét is magában rejti, teszi hozzá Jan Altmann, a Just ETF ETF platform elemzője: "Az idei és a tavalyi év tapasztalatai után sok új részvényes azt feltételezte, hogy a részvények árfolyama elsősorban az alsó soron fog emelkedni. De amíg a fiatalok olyan forró részvényekkel, mint a Gamestop és társai, esetleg kezelhető összegeket játszanak el, addig ez a szakértők szerint tanulószerződéses pénznek tekintendő.

És a fiatalok nem csak játszani akarnak, mondja Stefan Schießer tanácsadó: "Sokan jönnek, és hosszú távú pályát akarnak kijelölni. Tanácsot kérnek a tőzsdeindexeket követő alapokkal (ETF-ekkel) kapcsolatos stratégiákkal kapcsolatban. A német alapszövetség, a BVI bejelentése szerint 2021-ben "értékesítési rekordévre" számítanak.

A befektetők mindenekelőtt részvényalapokba, azaz alapkezelők által aktívan kezelt termékekbe, valamint ETF-ekbe fektetik pénzüket. De hogy ez valódi kultúrává fejlődik-e, még nem tudjuk. A szakértők egyetértenek: a német részvénykultúra és minden fiatal részvényes számára az igazi teszt akkor jön el, amikor a részvénypiacok hosszabb időre lefelé mennek - és az okostelefonok "piros hozamot", veszteséget mutatnak.