2030-ra Németországban 6,5 millió munkavállalónak kell majd továbbképzésen vagy akár átképzésen részt vennie. Több mint négymillió munkavállaló addigra teljesen szakmát fog váltani, mert a munkájuk vagy szolgáltatásaik iránti kereslet még a világjárvány előtt feltételezettnél is gyorsabban csökken.

A számok a McKinsey stratégiai tanácsadó cég 2021 februárjában készült tanulmányából származnak - és azt mutatják: A holnapi munka világában már nem elég egy életen át két-három fő diplomát és képesítést megszerezni - és megpihenni rajtuk. Az érettségi, az egyetemi tanulmányok és esetleg egy MBA vagy doktori helyett a jövőben akár 30 diplomát is összegyűjtünk majd egy életen át - becsüli Dennis Fischer, könyvszerző és a továbbképzés területén dolgozó tréner.

Az álláshirdetésekben már ma is sokkal gyakrabban kérnek konkrét készségeket és feladatokat, mint formális képesítéseket. A tendencia a mikro-tanúsítványok irányába mutat, amelyek segítségével újra és újra új készségeket és új ismereteket sajátíthatunk el. És nem raktáron, "hanem ad hoc, amikor tényleg szükségünk van rá", ahogy Fischer minősíti.

A neves üzleti iskolák és akadémiák is követik a trendet, és egyre több olyan tanfolyamot kínálnak, amely néhány nap vagy hétvége alatt elvégezhető. A világjárvány idején sok tanfolyam online zajlik. A rugalmas tanulási formák iránti kereslet óriási mértékben megnőtt és tovább fog nőni" - mondja Rebecca Winkelmann, a vallendari WHU Otto Beisheim School of Management vezetője. Nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók is profitálnak ebből a megközelítésből. Mert a továbbképzési programok valódi versenyelőnyt jelenthetnek.

Először is azért, mert a mini-egységek sokkal célzottabban szüntetik meg az egyes alkalmazottak képzettségi profiljának vakfoltjait, mint ahogyan azt a csoportos tanfolyamok a szórás elve alapján megtehetik. De azért is, mert a jó képzési programok döntő szerepet játszhatnak a munkavállalók megtalálásában és megtartásában. Az elképzelés az, hogy ha úgy érzi, hogy valóban fejlődik egy vállalatnál, és felkészült a jövőre, akkor szívesen jön egy ilyen munkáltatóhoz - vagy marad ott. A munkavállalók számára ez azt jelenti, hogy a karrierépítés egyre nagyobb kihívást jelent. Folyamatosan új követelmények, időnként egy teljesen új munka: a tudásalapú munkavállalók számára nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy néhány évente újra feltalálják magukat.

De: "Az új dolgok megtanulása nem a legfontosabb vagy legnehezebb dolog" - írja Barry O'Reilly amerikai üzleti coach "Unlearn" című könyvében. Véleménye szerint kevés emberből hiányzik a tanulási hajlandóság, hanem inkább az, hogy megtanulja felejteni azokat a dolgokat, amelyek egykor fontosak voltak, de ma már útban vannak. O'Reilly olyan nagyvállalatokat támogatott a tanulás feloldásának koncepciójával, mint a British Airways vagy a Disney az átalakulásukban.

A British Airways anyavállalatánál, az IAG-nél például O'Reilly nyolc hétre elvitte a felső vezetést a napi üzletmenetből, hogy megtorpedózza saját üzleti modelljét, és új innovációkat hozzon ki. Az eredmények ötször buktak meg az ügyfélteszteken, mígnem a felelős menedzser rájött: "Nem az ügyfél hibázik, hanem mi az ötletünkkel".

Mára a légitársasági csoport többek között a blokklánc-technológia segítségével továbbfejlesztette foglalási rendszerét, és a Hangar 51 nevű saját inkubátorplatformján keresztül intézményesítette a párbeszédet az ügyfelekkel és a befektetőkkel. O'Reilly szerint a tanulás feloldása kevésbé a "dolgok elfelejtéséről szól, sokkal inkább arról, hogy elvetjük a régi gondolkodási mintákat, amelyek egykor hasznosak voltak, de a jövőbeni sikerek útjában állnak".