Kína: nagy adakozó vagy a legnagyobb uzsorás??

Az alábbi szöveg a BBC online alapján íródott, és azt bizonyítja, hogy a lehető legsürgetőbb nyilvánosságra hozni a Kínával kötött magyar vasútépítési hitelszerződés részleteit!!

Kína legalább kétszer annyi fejlesztési pénzt oszt ki, mint az Egyesült Államok és más nagyhatalmak, és ennek nagy része a kínai állami bankok kockázatos, magas kamatozású hitelei formájában érkezik. A kínai hitelezés puszta összege megdöbbentő. Nem is olyan régen Kína még külföldi segélyeket kapott, de mostanra fordult a kocka.

Az amerikai Virginia államban található William & Mary egyetem AidData kutatólaboratóriuma szerint Kína 18 év alatt 165 országban 13 427 infrastrukturális projekthez adott vagy adott kölcsönt 843 milliárd dollár értékben. E pénz nagy része Xi Jinping kínai elnök ambiciózus Övezet és Út stratégiájához kapcsolódik. A 2013-ban indult stratégia Kína infrastrukturális projektek terén szerzett szakértelmét és bőséges devizatartalékait használja fel új, globális kereskedelmi útvonalak kiépítésére. A kritikusok azonban attól tartanak, hogy a sok kínai projektet finanszírozó magas kamatozású hitel a gyanútlan lakosságot az egekbe szökő adósságokba taszítják. És ez még maguknak a kínai tisztviselőknek is újdonság.

Az AidData kutatói - akik négy éven át követték nyomon Kína összes globális hitelezését és kiadását - azt mondják, hogy a kínai minisztériumok rendszeresen fordulnak hozzájuk információkért arról, hogy a kínai pénzeket hogyan használják fel a tengerentúlon. A Kína és a szomszédos Laosz között futó kanyargós vasútvonalat gyakran emlegetik Kína nem hivatalos hitelezésének legjobb példájaként. A politikusok évtizedekig gondolkodtak egy ilyen összeköttetés megépítésén, amely a tengerparttal nem rendelkező Délnyugat-Kínát közvetlenül összekötné Délkelet-Ázsiával. A mérnökök azonban figyelmeztettek, hogy a költségek megfizethetetlenek lennének: a síneknek meredek hegyeken kellene átvezetniük, ami hidak és alagutak tucatjait igényelné.

Laosz a régió egyik legszegényebb országa, és a költségek töredékét sem engedhetné meg magának. Itt léptek be az ambiciózus kínai bankárok: a kínai állami vállalatok egy csoportjának és a kínai állami hitelezők konzorciumának támogatásával az 5,9 milliárd dolláros vasútvonal decemberben megkezdi működését.

Laosznak azonban 480 millió dolláros hitelt kellett felvennie egy kínai banknál, hogy finanszírozza a saját tőke kis részét. Laosz egyik kevés profitforrását, a káliumbányáinak bevételét használták fel a hatalmas hitel fedezésére. "A kínai Eximbank által a saját tőke egy részének fedezésére nyújtott hitel jól mutatja, hogy a kínai állam mennyire sürgeti a projektet" - magyarázza Wanjing Kelly Chen, a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem kutatási adjunktusa.

A vasútvonal nagy része a kínai irányítású vasúti csoport tulajdonában van, de az üzlet homályos feltételei szerint a laoszi kormány végső soron a vasút adósságáért felel. A kiegyensúlyozatlan megállapodás miatt a nemzetközi hitelezők Laosz hitelminősítését a "szemét" kategóriába sorolták vissza.

2020 szeptemberében, a csőd szélén Laosz eladott egy jelentős eszközt Kínának, 600 millió dollárért átadva energiahálózatának egy részét, hogy adósságkönnyítést kérjen a kínai hitelezőktől.

És mindez még azelőtt, hogy a vasút megkezdte volna működését...

Azt már én teszem hozzá, hogy nézzük meg Montenegró példáját is: az adriai partoktól a szerb határig tartó, 170 kilométer hosszú, negyven hidat és kilencven alagutat tartalmazó autópályát csak hitelből tudták megoldani, de az Európai Beruházási Bank és a Nemzetközi Valutaalap nem adott hitelt, mert úgy számoltak, hogy ez egy meg nem térülő beruházás. Erre Montenegró csaknem egymilliárd dolláros hitelt vett fel a kínai Eximbanktól, hogy a kínai állam irányítása alatt álló CRBC építővállalat építse fel a Bar - Boljare autópályát. Ez lett a világ egyik legdrágább autópályája: egy kilométer nagyjából 20 millió euróba (hétmilliárd forint) került, ráadásul csak 40 kilométer készült el belőle ... (Egy méter 14 millió négyszázezer forint.)

Ha Montenegró nem tudja időben visszafizetni a kölcsönt, a kínai állam irányítása alatt álló pénzintézet földet foglalhat le az országban, annyi korlátozással, hogy azt nem lehet katonai vagy diplomáciai célokra használni. Még abba is belement az előző montenegrói kormány, hogy a szerződéssel kapcsolatos esetleges vitákban egy, a kínai állam irányítása alatt álló kínai bíróságé legyen a döntő szó.

Ceterum censeo:  ezért kell nyilvánosságra hozni a Budapest - Belgrád vasútépítési szerződést, mert annak a beruházásnak a megtérülése is kétséges, - több száz év -, és nem tudni, hogy nemfizetés esetén mit visz az uzsorás...