A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. § Magyarország: köztársaság.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

Így kezdődött a mai hatalom által agyonbírált, megtagadott és megváltoztatott alkotmány, az, amely helyett állítólag egy vonaton utazó képviselő bírt írni egy laptopon alaptörvényt, egyenesen gránitba vésve, igaz, azóta, már sokszor fölpuhították azt a műkövet.

1990-ben tehát létezett a Magyar Köztársaság - ma ez nem szerepel az alaptörvényben -, volt jogállam is, mégpedig olyan, amely a szociális piacgazdaságot akarja megvalósítani.

Nos, most nálunk nincs szó se szociális piacgazdaságról, se a Magyar Köztársaságról, és a hatalom Magyarországon teljes erővel bizonygatja, hogy nincs is definíciója a jogállamnak sem, hogy arra amúgy sincs szükség, meg máshol sincsen, egyébként meg nálunk az van, beleírták az alaptörvénybe is.

Ismert viszont az is, hogy az Európai Unió a jogállamiság betartáshoz akarja kötni a támogatások kifizetését, több száz, akár ezer milliárd forintról is szó lehet, vagyis nagyon érzékeny pontján érinti az uralkodó egypártot a kérdés.

A jogállamisághoz, amely a magyar hatalom szerint nincs definiálva, nem is kell és máshol sincsen.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász és Wéber János, az Antall-kormány helyettes igazságügyi államtitkára a közösségi oldalon fölsorolta, hogy miért nem tekinthető jogállamnak a mostani magyar állam.

Lattmann Tamás:

Az igazságügyminiszter és egyéb jogvégzett, közpénzekből jól megfizetett megmondók megmondják, hogy hát de nincs is definíciója a jogállamnak. Egyszerűsítsük le, hogy mindenki értse, jó?

Ahol a miniszterelnök által bármilyen okból nem szívlelt ember egyházának a kormány éveken át nem fizeti ki a jogerősen megítélt összeget, az NEM jogállam.

Ahol a hatalom kegyeltjeinek érdekében egy pillanat alatt írják át a törvényeket, az NEM jogállam. Különösen, ahol ezzel a módszerrel egyenesen főbírót csinálnak valakiből, aki soha NEM volt bíró korábban...

Ahol az egypárti hatalom által feltöltöttekből álló Alkotmánybíróság egyszerűen elássa az elé vitt, a hatalomnak kínos ügyeket, ahelyett hogy eldöntené azokat, az NEM jogállam.

Ami pedig a Lex CEU-t illeti, mielőtt az igazságügyminiszter, meg mindenféle jogvégzett, közpénzekből jól megfizetett megmondók folytatják a jogállamiság tudományos igényű elemzésének hiányának felrovását bárkivel szemben, járjanak elöl jó példával, és gondoskodjanak az Európai Bíróság ítéletének végrehajtásáról, ahogy azt egy jogállamban illik. Utána lehet tudományoskodni is.

Wéber János:

Ahol az Országos Bírói Hivatal mindenható Úrnője a bíráknak elmagyarázza , hogy a jog uralma az állam felett hazánkban nem jó , nem járható út ? Aztán ezen nézeteivel együtt alkotmánybíróvá választják az vajon micsoda?

Ahol az igazságügyi miniszter oda mer nyilatkozni , hogy a Európai Bíróság ítéletét végrehajtjuk de ugyanabba a mondatba beszúrja, hogy a "nemzet érdekeinek megfelelően", nehogy már bárki reménykedjen, az mi a túró?

Ahol a bíróságok ügyészség általi felügyeletét már az 1970-es évek elején megszüntette a pártállam és most visszaállítani törekednek ?

Ahol egy nagy hatalmú állami szerv (ÁSZ) intézményeket , önkormányzatokat , pártokat anyagilag lenullázó döntései ellen nincs jogorvoslat?

Amint olvashatják, hét olyan kérdés illetve téma van itt, amelyet nem Brüsszel vet fel, hanem a hazájukat szerető magyar jogászemberek. És persze mások másképpen is feltették már a kérdéseiket és sok egyéb téma van, amelyben csorbul a mindent ellenőrizni akaró kormány szerint amúgy nem is létező jogállamiság.

A jogállam ugyanis a hatalom megosztását és szoros ellenőrzését jelenti, a hatalmi ágak szétválasztását és együttműködését tételezi, - aki jogi egyemre járt, az tisztában van ezzel, de egy, a politika iránt érdeklődő átlagember is tudja, miről van szó.

Csak az nem tudja, aki nem akarja tudni, aki ki akarja kerülni hatalma ellenőrizhetőségét, a hatalom megosztását.

Ott nem akarják tudni, ahol korlátlan és ellenőrizhetetlen módon akarják a hatalmat gyakorolni... ezt pedig a hatályos, vonaton írt, műköbe vésett alaptörvény is tiltja, az alábbi módon: 

C) cikk

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására.

Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

Kedves Mindenki, ott van leírva: jogosult és köteles.