Az új egyensúly, avagy az élet biciklije

Az élet biciklije, avagy hogyan teremtsünk egyensúlyt.

ke_p_purpose_and_play_e_ber_e_let_jegyzet_egyensu_ly_ege_sz-se_g_vezetett_meditacio_balazs_laszlo_karafiath.jpeg

Az élet olyan, mint a biciklizés, ahhoz, hogy megőrizzük az egyensúlyt, mozgásban kell maradni, hangzik egy modern kori aforizma, és aki valaha kerékpárra ült, tudja, hogy a megállapítás a bringára mindenképp érvényes.

Magyarországon viszont a politikai élet bringája mintha megállt volna, ott tartunk, ahol 5 éve, hogy a migránsok, hogy Brüsszel és persze Soros, a liberálisok, meg Gyurcsány. Ehhez jött a vírus, amire senki nem számított, de itt van. És lassan tekerni kellene a biciklit, amit errefelé inkább csak túltolnak, tekerni kellene, hogy el ne dőljön.

Ehelyett libernyákozás van egy olyan országban, ahol amúgy a kormány a legdurvább neoliberális, bocsánat, neolibernyák politikát folytatja... Például pénzért ad vírustesztet, pedig törvény mondja ki, hogy azt az államnak ingyen kell adnia járvány idején. Ez olyan, mintha megtámadnák az országot, és a honvédség a magyar katonáknak csak pénzért adna fegyvert és lőszert, írta Angliában élő kollégánk, és milyen igaza van!

Egyensúlyba kell hozni a dolgokat, az országot, lesöpörni a hazug, inkorrekt beszédet, mert például ami a magyar liberálisokat illeti, a magyar szabadelvű gondolkodás és politika, vagyis a klasszikus liberális elvek és gyakorlat nélkül vagy feudalizmus, vagy diktatúra volt az elmúlt 200 évben Magyarországon. Ezt manapság nem lehet elégszer elmondani, hiszen az 1920-as, harmincas években, majd az ötvenes évtizedben volt ekkora támadás a liberális gondolkodás ellen Magyarországon.

Vagy feudalizmus volt, vagy diktatúra. Igen kérem, szabadelvű, liberális gondolkodás nélkül az volt.

Fel kell idézni, hogy a reformkor, az 1848-as forradalom, majd később a kiegyezés nagyjai, Kossuth és Deák, Eötvös és Andrássy, a magyar köztudatból kitörölt Kállay Béni valamennyien a liberalizmust, a szabadelvű politikát képviselték. Deák nem egymaga, és nem vonaton szerkesztett törvényt, hanem kora legjobb jogtudósaival egyeztetve, a hanyatló Nyugat legjobb elméinek tanácsát kérve reformált büntetőjogot, és el kell mondani, hogy az egyházak jogállásáról szóló törvényjavaslata korszerűbb volt, mint a jelenleg hatályos szabályozás.

Beszélni kell arról, amit a klasszikus magyar liberális gondolkodás adott, és amit 30 éve Antall József pontosan ismert, és hivatkozott is rá, rendületlenül.

Tekerni kellene a biciklit, mert az egyensúly a közbeszédben, a hatalmi struktúrákban, a kommunikációban és a gazdaságban is teljesen elbillent, - a mindent centralizáló végrehajtó hatalom irányába, annyira, hogy ez a végrehajtó hatalom ma egy beosztottja javaslatára, a parlament megkérdezése nélkül vezethet be szükségállapotot Magyarországon.

Ezt így hogy?

Kérdezhetnék, de nem is kérdezik, mert látják, hogy a mikszáthi mamelukok és pecsovicsok parlamentje bármire rábólint, amit egy egypárt egyembere elővezet. Az egypárti rendszer mára ugyanis egyember rendszer lett, azé, aki kiválasztja a képviselőket, akinek a sugallatára nevezik ki az államhatalom vezetőit.

Sok szó esett az elmúlt hetekben a szabadkőművesekről, páholyaikról és az összeesküvés elméletekről. Megosztok én is egyet, amely szerint igenis van egy olyan páholy, ahol a legfontosabb kérdések eldőlnek az ország sorsát illetően, ez egy stadionban van, és az ország leggazdagabb emberei tárgyalnak ott az egyemberrel pénzről és hatalomról. Ez természetes is, mert okos emberek lévén nem azt nézik, ami foci címén azon a pályán folyik...

Megborult az egyensúly, pontosabban megborították, a hatalmi ágak egyensúlyát, a médiaegyensúlyt, a gazdasági egyensúlyt. a szociális partnerséget. Amíg nem tudatosul újra az, hogy ez a modern regresszió térségünkben kb. olyan fordulatot akar végrehajtani, mint az ajatollahok Iránban, hogy törekvésük az, hogy orosz-kínai függőséget alakítanak ki, hogy Moszkva és Peking helytartóiként uralkodhassanak. Az orosz cárok és pártfőtitkárok KGB-s utódjának hatalmát segítenek kiterjeszteni, és a kínai kommunista világhatalom útját egyengetik - a Belgrád - Budapest vasúttal, a nekünk soha meg nem térülő beruházással.

Pedig ez a sovén, gyűlölködő politika 80 - 100 éve már tragikusan megbukott, és digitalizálva sincs esélye a sikerre, mert amikor kihullik politikai boltívének záróköve, az egész építmény összeomlik, maga alá temetve reményt, és jó szándékot...

A mértéket vesztő irracionalizmus, az elképesztő összegeket elemésztő hazug politikai propaganda, az egyik európai főgonosszal kötött szövetség nyolcvan éve hazug reményeket táplálva katasztrófába sodorta az országot és a népet, és évtizedekre diszkreditálta a nemzeti érzéseket, és a patriotizmust is.

Manapság a kormányzati manipuláció, a hazug, avítt klisék előrángatása a huszadik század első feléből, és még régebbről, leöntve a digitalizáció flittereivel nem fedheti el annak a katasztrófának a fenyegető árnyékát, amely a kormány politikája miatt az országra vetül.

A felvilágosodást ugyanis meg lehet tagadni, de attól még létezett és hatásai a mai napig érvényesek - azokat semmilyen határkerítés nem állítja meg, a kínai nagyfalnak sem sikerült...

A történelem arra tanít, hogy a legnagyszerűbb kultúrák mindig a progresszív erők és a hagyományőrzés közötti egyensúly fázisában alakultak ki, írta Olof Johanesson, Nobel-díjas svéd fizikus, aki előszeretettel foglalkozott történelmi ügyekkel is.

Gondolkodjunk el ezen a kijelentésen, és tekerjük a bringát, mert itt csak egy új egyensúly megteremtése segíthet, a ráció és transzcendencia, a hit és tudás, a központosítás és a lokalitás, az egyén és a család, a szociális viszonyok új egyensúlya.

LJ