A dunai hajószerencsétlenség a Bernoulli effektus következménye?

A dunai hajószerencsétlenségről írva egyes hírekben megemlítik, hogy a kisebbik hajó bekanyarodott a nagyobbik elé, és emiatt következett be a katasztrófa.

Az jutott eszembe,írta közösségi oldalán Egyed László tudományos újságíró, a Csodák Palotájának nyugalmazott igazgatója, hogy a hajózás alapvető szabálya nagyon régen: nem szabad a hajóknak egymáshoz túl közel haladniuk, mert a Bernoulli törvény miatt a vízáramlás nyomása csökken közöttük.

A külső, nagyobb nyomás így egymásnak lökheti, vagy egymás felé fordíthatja a hajókat és emiatt összeütközhetnek.

hydrodynamica_danielis_bernoulli.png

Ha az ember két papírlapot tart egymáshoz közel és közéjük fúj, láthatja, hogy a lapok egymás felé hajolnak.

A videót megnézve valóban az látszik, hogy a kisebbik hajó irányt változtat, mondja Egyed László, de ez nagyon nagy eséllyel az említett effektus következménye lehetett (a nagyobbik hajóra sokkal kisebb erő hat és a tömege sokkal nagyobb, így ez az erő ennek a haladási irányát nem befolyásolta).

Ez már csak azért is így lehetett, mert elképzelhetetlen, hogy a kisebbik hajó kormányosa ne észlelte volna közvetlenül mögötte a hatalmas hajót...

Bernoulli törvénye azt mondja ki, hogy egy közeg áramlásakor (a közeg lehet például víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. Például, ha valaki egy papírlapot tart vízszintesen tartott tenyere alá és ujjai közé fúj, a papírlap a tenyeréhez tapad.

Ennek oka, hogy a levegő sebessége a papír és tenyere közötti résben felgyorsul, nyomása lecsökken, a lap alatti nyomás azt a tenyeréhez szorítja.

A Bernoulli-törvény pontosabban azt mondja ki, hogy áramló közegben egy áramvonal mentén a különböző energia-összetevők összege állandó.

A törvényt a holland-svájci matematikus és természettudós Daniel Bernoulliról nevezték el, noha ezt már korábban felismerte a szintén bázeli Leonhard Euler és mások. (Wikipédia)