„Létezik orvosság, amely [...] néhány év leforgása alatt Európa egészét [...] szabaddá és boldoggá teszi. Ez nem más, mint az európai népek – vagy legalábbis jórészük – közösségének újrateremtése, és egy olyan otthon létrehozása számukra, amelynek oltalmában békében, biztonságban és szabadságban élhetnek. Egyfajta Európai Egyesült Államokat kell létrehoznunk.” Winston Churchill

Sir Winston Churchill, az egykori brit miniszterelnök 2003-ban kapott szobrot Budapesten, azóta a szobrot 7-8-szor rongálták meg, festették be, utoljára az idén nyáron. Volt amikor azt írták rá: "cionista", "killer" , vagyis gyilkos és Dávid-csillagot pingáltak rá, arcát pedig leöntötték piros festékkel. Júniusban azt festették a szoborra, hogy "náci".

Ebből talán kiderül, hogy Sir Winston megítélése a halála után fél évszázaddal is némileg ellentmondásos.

Több mint kétmillió bengáli halt bele a rizsválságba az 1940-es években, amelyet Sir Winston kormánya tétlenül nézett, ezért vélik manapság úgy, hogy ezt egy londoni kormány fehérekkel nem tette volna meg. De megtette! Elfeledkeznek a 19. századi ír éhínségről - abban másfél millióan éhen haltak, és további egymillió ember hagyta el az országot. A brit politika a birodalom fehér alattvalóival sem volt kegyes, és egyik országban sem szerették meg érte.

A bengáli éhínség a második világháború idején történt, a Brit Birodalom addigra túl volt a fénykorán, Churchill pedig a világháború tanulságait levonva úgy vélte, hogy a békét sok évszázados  harcok után csakis egy egyesült Európa tudja garantálni. Célja az volt, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen a kontinenst oly sokszor megfertőző nacionalizmusnak és háborús uszításnak.

Az Európai Egyesült Államok gondolata tehát nem az ördögtől, és nem a liberálisoktól vagy a szocialistáktól való, hanem egy konzervatív politikustól. A Közös Piac, majd az EGK és az Európai Unió nem valami összeesküvés következtében jött létre, hanem alapvetően azért, hogy véget vessenek a több évszázados háborúskodásnak és öldöklésnek Európában.

Winston Churchill 1946-ban tartott beszédet a zürichi egyetemen, amelyben az „Egyesült Európai Államok” létrehozását szorgalmazva arra bíztatta Európa népeit, hogy fordítsanak hátat a múlt szörnyűségeinek és tekintsenek a jövőbe. Kijelentette: Európa nem engedheti meg magának, hogy a múlt sérelmeiből fakadó gyűlölet és bosszú vezérelje. Az igazságon, a könyörületességen és a szabadságon alapuló „európai család” újraalkotása felé „az első lépés csakis egy »Európai Egyesült Államok« felépítése lehet. Csak így adhatjuk vissza százmilliónyi dolgos ember számára mindazt az örömöt és reményt, amely nélkül nem érdemes élni.

Az „Európai Egyesült Államok” létrehozásának e gondolatával Churchill az elsők között állt ki az európai integráció mellett annak érdekében, hogy a két világháború kegyetlenségei soha ne ismétlődjenek meg. Ehhez első lépésként az Európa Tanács felállítását javasolta. 1948-ban a kontinens mindahány országából 800 küldött vett részt a Churchill tiszteletbeli elnökletével zajló hágai Európa Kongresszuson. Ennek eredményeként 1949. május 5-én létrejött az Európa Tanács, amelynek első ülésén maga Churchill is jelen volt. Felhívását tekinthetjük akár a későbbi integráció gyújtószikrájának is, amint erről az 1957-es Római Szerződést előkészítő 1955- ös messinai konferencia résztvevői később meg is egyeztek.

Ő volt továbbá az első, aki felvetette a kontinens védelmét szolgáló, valamint az európai diplomáciai érdekek erőteljesebb érvényesítését lehetővé tevő „európai hadsereg” ötletét is. 1959- ben pedig – éppen egy évtizeddel azután, hogy Churchill először szállt síkra az ügy érdekében – az Emberi Jogok Európa Bírósága is megkezdte működését.

Churchill ellentmondásos személyiség és politikus, de az igaz, hogy az Európa lakosságát a nácizmus és a fasizmus elleni közös harcra felszólító Winston Churchill az európai integráció motorja. Amikor cionistának nevezik, akkor egyértelmű, hogy kik teszik: azoknak az utódai, akiket a szövetségesek legyőztek a második világháborúban, amikor nácinak titulálják, azok teszik, akik a brit gyarmatosítók bűneit kérik számon.  

Források: eu.hu, EB