Kutyák, hát örökké akartok élni?

Olvasom azokat a finoman, vagy teljesen nyíltan megfogalmazott véleményeket, amelyek szerint a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében, továbbá a járvány megállításáért az idősebb generációnak áldozatokat kell hoznia, vagyis áldozza fel életét azért, hogy ne menjenek csődbe különböző iparágak és cégek.

Ezen nézetek képviselői azzal érvelnek, hogy ha sokáig elhúzódik a válság, akkor kisebb áldozat hagyni, hogy meghaljon néhány tíz, vagy százezer idős ember, mint bizonytalanságba taszítani milliókat, zárlatot, kijárási tilalmat elrendelni, vagyis nem szabad úgymond leállítani a gazdaság működését.

Erről eszembe jutott egy történelmi pletyka, amely szerint I. Frigyes Vilmos porosz király egy vesztésre álló csatában azt kiáltotta hátráló gránátosainak, hogy: "Kutyák, hát örökké akartok élni?"

A csatát persze elvesztették, és nem tudni, hogy a diadalmas porosz menetelés hány gránátos életébe került.

Szóval, a gránátosok és a kutyák, tovább az idősebbek nevében kijelentem, hogy ha örökké nem is, de sokáig szeretnénk élni.

Ha el tetszettek szúrni a gazdaság vezetését, és a folyamatok ellenőrizhetetlenné válnak, és el tetszik veszíteni egy pénzügyi ütközetet, ha nem tetszettek észrevenni egy világjárványt és nem  készítették fel az egészségügyi rendszert, akkor tessék annyi vért gyűjtetni abba a ványadt testrészbe, hogy az valamilyen tartást adjon, de az ne a gránátosok és ne az idősek vére legyen.

Amúgy meg minden kutya örökké él, bizonyíték erre a Canis Maior irreguláris galaxis...

(A képen a Nagy Kutya, a Canis Maior csillagkép látható, forrás: Wikipédia)