Ez a költemény szól a halhoz, mely nem beszél, - minő szeszély -, sőt, leginkább hallgat,
de legalább sose hal meg, csak a végén, - együtt velem.
Kedves Remény,
nem ismerem túl jól kegyed,
bár nevét hallottam sokat,
s azt is, miként vert át már másokat,
de bízom abban, hogy…