Hogyan segítette elő egy csapodár nagymama a kiegyezést és az ország gazdasági fellendülését?

dea_k_ga_borne_hertelendy_anna.jpg

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Anna korának híres szépsége volt. Régi dunántúli nemesi családba született 1744-ben, édesapja Zala vármegye alispánja, édesanyja petőfalvi Uzovics Judit. Először édesanyja halt meg, majd 14 évesen teljesen árvaságra jutott.

Négy hónappal édesapja halála után 1757. augusztus 28.-án Kehidán ment férjhez nemes Deák Gábor táblabíróhoz. A boldogtalan kényszerházasságban négy gyermek született, közülük csak két fiúgyermek érte el a felnőttkort.

Anna élete finoman szólva viharos volt, a szépségéről ismerték, és a sokat utazó és igen pazarló, óriási adósságokat felhalmozó életviteléről is. A zalai úrnő állítólag édesanyja rokonával, Uzovics Ferenccel is szerelmi viszonyt tartott, azonban más kapcsolatokról is szólt a fáma akkoriban, például mostohaanyja közeli rokonával, Rosty Károly huszárkapitánnyal folytatott viszonyáról is.

Hertelendy Anna 1768-ban a veszprémi püspökségen válópert kezdeményezett, és a zalai alispán közbenjárásával meg is történt a válás, illetve a feleség által a házasságba hozott Hertelendy vagyon szétosztása; férje Deák Gábor és gyermekei Zalatárnokra vonultak vissza.

Hertelendy Anna Kehidát saját kezébe vette, de gyermekeivel alig tartotta a kapcsolatot, és leginkább adósságokat hagyott hátra nekik. A művelt, latinul jól beszélő, felvilágosult asszony elment Nyitrára Uzovics Ferenccel. Onnan Bécsbe majd Párizsba utazott, pazarló élete miatt nagy adósságot halmozott fel.

Akkor, amikor a kehidai birtok évi jövedelme 800 forint volt, 1790-re több mint 60 ezer forintos adósságot hozott össze.

Deák Gábor a válás után pert indított Hertelendy Anna ellen az asszony rendezetlen magán életére hivatkozva, valójában azért, hogy azért hogy birtokot visszaszerezze. 1772-ben Hertelendy Anna már csaknem 15 000 forintnyi adósságot halmozott fel, és az adósság a következő húsz esztendő alatt több mint négyszeresére nőtt.

Az 1773-ban zajlott nyomozás szerint Annát azzal vádolták, hogy törvénytelen gyermeket szült, valamint a gyermekölés gyanúja is felmerült. A tanúvallomásokban arról is szó volt, hogy férjétől meg akart szabadulni, amihez több szolgálójának a segítségét kérte, de a bűncselekményt nem sikerült végrehajtatni...

Az asszony nagy költekezés és a korábban keletkezett adósságok miatt 1775-ben 60 ezer rajnai forintért 20 évre zálogba adta gróf Batthyány Ignác egri prépostnak a kehidai és az összes zalai birtokát. de 1790-ben a zálogosok rossz gazdálkodása okán sikerült visszaszereznie.

Hertelendy Anna 1803 október harmadikán halt meg, két kéttel unokája, Deák Ferenc születése előtt.

A Deák család évtizedeken át próbálta visszafizetni az adósságot, de nem sikerült, így azt 1850 táján Széchenyi István fizette ki, az övé lett a birtok.

Széchenyi azt mondta Deák Ferencnek, hogy neked életjáradékot adok, mert túl jószívű vagy és a pénzt elosztanád, kérlek, menj vissza Pestre és kezdj újra politizálni.

Így költözött vissza Pestre Deák Ferenc, bérelt két szobát az Angol királynő nevű szállodában és hozta létre a kiegyezést, amelyet az ország virágzó gazdasági növekedése követett, hála Anna adósságainak...

2003-ban Deák Ferenc születésének kétszázadik évfordulójára rokoni találkozót szerveztem Söjtörre. Deáknak nem voltak gyermekei, így mindenki oldalági rokon. Össze is jöttünk több mint negyvenen, és a jelenlévő lányok, asszonyok nyomdafestéket nem igazán tűrő kifejezésekkel úgy szidták Hertelendy Annát, mintha el sem telt volna az a 240 év…